Nagy mértékben csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

„A legzöldebb energia az, amit nem használunk fel, így meg sem kell termelni. A hétköznapjaink kényelme, az egészséges élőkörnyezetünk nem lesz fenntartható, az energiaszegénység nem csökkenthető, ha lakóépületeink továbbra is az utcát fűtik. A takarékoskodás, de mindinkább az okos energiagazdálkodás szemüvegét kell felvennünk és ezen keresztül kell meghozni a mind a hétköznapi, mind a szakpolitikai döntéseinket. Ehhez elengedhetetlen a lakosság oktatása és szemléletformálása, hogy ne történhessen még egyszer olyan “rezsi-sokk” mint amivel az idei évben kellett szembesülnünk.” -mondta el Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezetője és szakmai igazgatója.

Az energetikai korszerűsítések azért maradnak el leginkább, mert a legtöbben azt gondolják, nincs rá elég pénzük, de az információhiány, kapacitáshiány, motiváció hiány, készséghiány és bizalomhiány is gyakran előforduló okok a halogatásra, tétovázásra.

Pedig a jól megtervezett energetikai beruházások lépésről lépésre történő megvalósítása gyorsan és többszörösen megtérül. A rezsicsökkentés miatt sokáig nem volt anyagi motiváció, ám az augusztusi rezsiár emelkedés miatt épp a legkorszerűtlenebb lakásokat kellene felújítani.

Korábban a legkönnyebben és leggyorsabban megvalósítható beruházás sok esetben a levegő-levegő hőszivattyúk beszerzése volt. A modern split klímák valóban hatékonyabban fűtenek, mint egy elavult gázkonvektor, ezzel ugyan csökken a felhasznált energia, de ez nem jelent a teljes épületre rendszerszintű megoldást.

A hosszabb távú megoldás a hatékony fűtési rendszerek előtt egy lépéssel az, ha a lakások és házak kevesebb energiát fogyasztanak.

A kockaházak átlagos 410 kWh/m2/év energiaigényét érdemes összevetni más, tipikus magyarországi ingatlanokkal is. Egy átlagos panellakás 200-220 kWh/m2/év energiát fogyaszt, a 2001 után épült családi házak 170 kWh/m2/év körül, az elmúlt 20 évben épült társasházi lakások pedig 100-120 kWh/m2-t évente.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból is az olvasható ki, hogy Magyarországon a háztartások teljes energiaigényének háromnegyedét a fűtés teszi ki. Ebben nem volt érdemi változás az elmúlt években, a 2019-ig elérhető adatok tanulsága szerint ugyan növekszik a hűtés, így a légkondicionálás szerepe is, de még mindig eltörpül a fűtés mellett.

Általános irányelv, hogy érdemes először az ingatlan energiaigényét lecsökkenteni (hőszigetelés, nyílászáró-korszerűsítés), majd az új állapothoz méretezni a fűtési rendszert.

A rezsiköltségek csökkentésének első lépése a tudatosság lehet: ugyan a világítás átlagosan az energiafogyasztás 2-3%-át teszi csak ki, de a legegyszerűbben az áramszámla mégis például a fényforrások LED-esre cserélésével valósulhat meg. A hagyományos izzókhoz képest ezek fogyasztása alig töredéke, de a tíz évvel korábbi fénycsöves technológiákhoz képest is jelentős a megtakarítás. Akár árammal, akár gázzal fűtünk, ugyanígy az apróságnak tűnő változtatásoknak komoly hatása lehet a költségekre.

A fűtés átlagosan az energiafogyasztás 70%-át teszi ki, nagyon egyszerű belátni, hogy ha letekerjük a fűtést és 1 fokkal alacsonyabb a benti hőmérséklet, akkor az azonnal 7-10%-os energiamegtakarítást jelent. Tudatosság szempontjából a pontos mérés is fontos, valamint a fűtési rendszer (kazán és konvektorok) rendszeres karbantartása, tisztítása.

A családi ház és lakásfelújítások sokat segíthetnek abban, hogy javuljon az épületek energiahatékonysága, csökkentve az ország energiaimportját és így növelve az ellátásbiztonságot.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összeállított egy, az épületek energetikai korszerűsítési lehetőségeit bemutató kiadványt, amely egyszerű és kézenfekvő megoldásokat is tartalmaz, segítséget nyújt az energiafogyasztásunk és abból keletkező energia költségeink csökkentéséhez.

Ajánljuk szíves figyelmükbe az alábbiakban letölthető kiadványt!