Energia- és klímaválságról kérdezték az önkormányzatokat

Az energiaválság kapcsán az önkormányzatok számára a legnagyobb kihívást az önkormányzati fenntartású épületek energiaköltsége és ennek fedezethiánya jelenti. Tízből nyolc településen súlyos vagy nagyon súlyos gondot okoz az energiaköltségek kigazdálkodása. Emellett az átlagosnál komolyabb problémának látják a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeinek hiányát, a megnövekedett lakossági megkeresések kezelését valamint a szociális tűzifa beszerzését és elosztását is. A megkérdezett önkormányzatok 92%-át a közepesnél súlyosabban érinti a fenti problémák legalább egyike.

Meglepő, de a települések közel kétharmada nem tervezett vagy tett lépéseket az energiaválság kezelésére az év eleje és szeptember között. Akik igen, jellemzően télre intézményeket zárnak be, vonnak össze, korlátozzák nyitvatartásukat, lejjebb tekerik a fűtést, és takarékoskodnak a közvilágítással. Egyelőre csak az önkormányzatok tizede próbál megújuló energiaforrásokat telepíteni a helyzet enyhítése érdekében, szintén mintegy egytizedük pedig fatüzelésre vagy vegyes tüzelésre áll át.

Az energiaválság és a klímaválság egyaránt nehéz helyzetet teremt a magyar önkormányzatok számára. A településeknek fenntartható működésükhöz további információkra van szüksége, a felmérés szerint elsősorban a következő területeken: energiahatékony önkormányzati működés, a megújuló energia hasznosításának lehetőségei és a lakossági energiamegtakarítások ösztönzése.

A felmérés 2022. szeptemberében végezte az Energiaklub. A települések körében végzett kutatáshoz az adatfelvétel 236 véletlenszerűen felhívott önkormányzati dolgozó körében zajlott, akik közül 50% (al)polgármester vagy jegyző, 50% pedig egyéb önkormányzati munkatárs volt. A megkérdezettek munkahelye 89%-ban község, 11%-ban pedig város volt.

A teljes cikk ezen linken elérhető.

Az energiahatékonyság az egyik legfontosabb eszköz az ÜHG kibocsátások rövid- és középtávú mérséklésére világszerte. Ha figyelembe vesszük a költségeket is, akkor a javított energiahatékonyság válik a legfontosabb rövid- és középtávú eszközzé a rendelkezésünkre álló lehetőségek közül. Ezek jelentős része negatív költséggel jár, vagyis nyereséges beruházás.

Mi az az energiahatékonyság?

Civilizációnk energiával működik: fosszilis és megújuló energiaforrásokkal fűtünk, mosunk és tisztálkodunk, közlekedünk, világítunk, használjuk elektromos eszközeinket. Bármilyen energiaforrással is állítjuk elő az általunk felhasznált energiát, annak környezeti hatása van, amit mindenképpen mérsékelnünk kell: a klímaváltozás, az ökológiai rendszerek összeomlása mutatja, hogy a jelenlegi energiafogyasztásunk túllépi a lehetséges határainkat, nem fenntartható.

A megoldás érdekében három lépés szükséges:

• Átgondoljuk, hogy szükségünk van-e ennyit és így fogyasztani, illetve takarékoskodunk. Ez a mértékletesség elve (sufficiency).

• Hatékony eszközöket, berendezéseket használunk az energia termelésére és felhasználására. Ez az energiahatékonyság (efficiency).

• A maradék energiaigényünket minél környezetbarátabb módon a megújuló energiaforrások átgondolt, fenntartható használatával elégítjük ki.