PÁRATLAN LEHETŐSÉG ELŐTT ÁLL HEVES MEGYE

2021. 01. 14.

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához csatlakozva Heves megye átfogó fejlesztése valósulhat meg. Megyénk 2030-ra a népességét megtartó, a várostérségeket és a perifériákat megerősítő fejlesztéspolitika eredményeként, közúton és vasúton jól megközelíthető, fejlett gazdasággal rendelkező, klímaadaptív térséggé válhat - hangsúlyozta dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke csütörtöki, megyeházán megtartott sajtótájékoztatóján.

PÁRATLAN LEHETŐSÉG ELŐTT ÁLL HEVES MEGYE

Elhangzott: az országban összesen négy nagyobb gazdaságfejlesztési zóna jött létre, köztük 2020 őszén az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, mely hat anyaországi megyét, Nógrádot, Hevest, Borsod-Abaúj-Zemplént, Jász-Nagykun-Szolnokot, Hajdú-Bihart és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét foglalja magában. A Zónához tartozónak tekintjük továbbá a határon túli, azon felvidéki, kárpátaljai és partiumi megyéket, járásokat is, melyek a zóna gazdasági életéhez ezer szállal kötődve (munkaerő áramlás, beszállítói kapacitás, közlekedési infrastruktúra stb.) jelentőséggel bírhatnak.
Dr. Juhász Attila Simon hangsúlyozta: a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal az Eszterházy Károly Egyetemmel, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve elkészített terveket, s olyan projekteket, amelyek a gazdaság, a társadalmi innováció és a területfejlesztés szegmenseiben fogják össze a következő időszak fejlesztési irányait. Szó esett arról is, Heves megyét társadalmi-gazdasági szempontból a kettősségek, valamint területspecifikus adottságok jellemzik. Ennek megfelelően összetett megközelítési móddal tarthatók meg a megye stratégiai erősségei, valamint csökkenthetők azok a gyengeségek, amelyek a térszerkezeti adottságból származnak.
A megyei közgyűlés elnöke az iparterületek fejlesztéséről és a turizmusfejlesztés lehetőségeiről is szólt röviden. Elmondta: Heves megye gazdasága, ezen belül is ipari termelésének meghatározó része a Hatvan – Gyöngyös- Eger tengelyre épül, és ezen tengely városai, illetve a tengely körüli pufferzóna az, ami legjelentősebb mértékben részesül ennek az előnyeiből. Hangsúlyozta, Heves megye - adottságaiból kifolyóan - egy vonzó befektetési környezet, ennek megfelelően fontos feladat az iparterületek bővítése. A tengelyen, illetve a pufferzónában lévő települések esetében az iparterületek bővítésének a lehetősége véges, ezért az elmúlt EU-s fejlesztési időszak TOP forrásaiból megyeszerte megindultak az iparterület-fejlesztések. Ezek a területek részben ismételten beteltek, részben még kialakítás alatt állnak, de itt is nagy, bizakodásra okot adó az érdeklődés. Lehetőség szerint arra törekednek, hogy ezeket a területeket már ne a mezőgazdaságban hasznosított termőterületekből vonják ki, határozott cél a barnamezős területek hasznosítása. Hozzátette: a fejlődő ipar mellett egy zöldebb megyét szeretnének létrehozni. Folytatódik a kisebb iparterületek fejlesztése is, határozott cél a területi egyenlőtlenségek lehetőség szerinti csökkentése, az ipari tengely szélesítése, munkahelyteremtés a megye déli és északi, e szempontból hátrányban lévő területein is. A turizmusfejlesztés kacsán dr. Juhász Attila Simon úgy fogalmazott, a Mátra-Bükk és a Tisza-tó turisztikai térségben területileg egyenetlen a turisztikai attrakciók-szálláshelyek-szolgáltatási kínálat aránya. Ennek okát a fejlesztések korábban nem kellően összehangolt voltában kereshetjük - mondta, melyben az elmúlt időszakban már jelentős javulások következtek be, de még igen jelentős feladatok vannak. Ebben a munkában a 2020-2030 közötti gazdaságfejlesztési zónában történő tervezés, valamint az előttünk álló 2021-2027-es európai uniós tervezési időszakban való fejlesztési lehetőségek meghatározóak lesznek. A megyei közgyűlés elnöke hozzátette és hangsúlyozta: a megfogalmazott ernyőprojektek szinte az élet minden területét felölelik.


2021. január 14.

www.hevesmegye.hu

Fotó: Nemes Róbert