Kész a megállapodás a közös agrárpolitika reformjáról
Hosszas tárgyalások után megszületett pénteken a politikai megállapodás a közös agrárpolitika reformjáról, ami 2023 január 1-én lép hatályba. Az uniós intézmények szerint a módosításokat követően a KAP igazságosabb, zöldebb, állatbarát és rugalmasabb lesz.
Méltányosabb, zöldebb, az állatbarát és rugalmasabb közös agrárpolitika jön létre az Európai Bizottság, a Tanács és az EP pénteken az alkut követően publikált közleményei szerint. A változtatások csak 2023. január 1-én lépnek hatályba, mert az új végrehajtási modell értelmében a tagállamoknak legkésőbb 2021. december 31-ig a KAP céljaival összhangban álló nemzeti stratégiai terveket kell benyújtaniuk, amelyek áttanulmányozására és kiértékelésére hat hónap áll majd az Európai Bizottság rendelkezésére.
Ami a reform igazságosabb jellegét illeti, a megállapodás kötelezővé teszi a tagállamoknak járó közvetlen jövedelemtámogatások legalább 10%-nak újraelosztását a közepes és kis méretű agrárgazdaságok javára.
Ennek érdekében a tagállamok egy, az újraelosztást szolgáló nemzeti kiegészítő (top up) kifizetést vezethetnek be vagy úgy is dönthetnek, hogy 60 ezer eurós éves jövedelemszint felett progresszíven csökkentik a közvetlen kifizetéseket, 100 ezer eurónál meghúzva a első határt. Az utóbbi esetben a kormányok engedélyezhetik a gazdáknak az agrártevékenységgel összefüggő bérek 50%-nak a levonását a csökkentés előtti teljes összegből.
A tagállamok KAP-büdzséjének minimum a 3%-át kötelezően a fiatal gazdák (40 évs életkorig) támogatására kell majd fordítani. Ezt lehet jövedelemtámogatás, beruházás vagy start up támogatás formájában.
Fennállás során először a közvetlen kifizetések folyósításának előfeltétele lesz az európai szociális és munkajogi szabályok tiszteletben tartása (szociális feltételrendszer). A gyakorlatban ez úgy működik majd, hogy legkésőbb 2025-től összekötik a tagállami munkaügyi felügyeletet és a KAP kifizető ügynökséget a munkajogi szabályok megsértésének megbírságolása érdekében.
Ami a KAP további zöldítését illeti, a közvetlen kifizetéseket az eddiginél is ambiciózusabb klíma- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti szabályok betartásától teszik függővé.
Először is az új közös agrárpolitika mindenestül magába foglalja majd az uniós környezetvédelmi és éghajlatvédelmi jogot és szabályokat. A KAP ilyen módon hozzájárul majd a Farmtól az asztalig és a biológiai sokféleségről szóló stratégiák végrehajtásához, és az európai zöldmegállapodással összefüggő jogszabályi változásokat is figyelembe kell vennie.
Az agrártámogatások kedvezményezettjeinek szigorúbb minimumkövetelményeknek kell majd eleget tenniük annak érdekében, hogy hozzájussanak a kifizetésekhez. A szántóföld legalább 3%-át a biológiai sokféleségre és nem termelésre kell átállítani úgy, hogy a biológiai gazdálkodásra elkülönített keretből támogatást lehet igényelni, ha valaki felmegy 7%-ra.
A tagállamoknak kötelező lesz felajánlani a biológiai gazdálkodási rendszerbe való belépés lehetőségét a gazdáknak, akik ugyanakkor önkéntes alapon választhatnak a belépés mellett. Az új önkéntes eszköz megjutalmazza majd az agrártermelőket a környezet- és klímabarát mezőgazdasági gyakorlatok (organikus gazdálkodás, agroökológia, integrált kártevőírtás stb.) alkalmazásáért. A tagállamoknak a közvetlen jövedelemtámogatásra rendelkezésre álló keret legalább 25%-át biogazdálkodási rendszerekre kell fordítaniuk, összesen 48 milliárd eurót.
A vidékfejlesztési források minimum 35%-át olyan agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre allokálják majd, amelyek környezet- és éghajlatvédelmi, továbbá állatjóléti gyakorlatokat mozdítanak elő.
Annak érdekében, hogy a KAP büdzséje is megfelelően kivegye a részét az uniós klímaköltéséből, a Bizottság 2025-ig egy új, differenciált megközelítésre tesz majd javaslatot, amely túlmegy a meglévő módszereken.
Az új KAP az eddiginél nagyobb mértékben figyelembe kívánja venni a tagállamok sajátosságait, miközben meg kívánja őrizni a politika közösségi jellegét. A rugalmasabb politika mindenekelőtt egyszerűbb szabályokat jelent majd uniós szinten. A tagállamoknak éves teljesítési jelentéseket kell majd benyújtaniuk a Bizottságnak 2024-től kezdve, amelyet egy éves felülvizsgálati találkozó egészít majd ki.
A Bizottság 2025-ben és 2027-ben át fogja tekinteni a KAP-finanszírozásra benyújtott nemzeti stratégiai terveket teljesítmény szempontból, és amennyiben szükségesnek ítéli, kiigazításokat kérhet az országoktól.
A KAP végrehajtásának nyomon követésére közös mutatókat dolgoznak ki.
Az új KAP elődjéhez hasonlóan a piac jelzései alapján fog működni – állítja az Európai Bizottság. A reform megerősíti az agrártermelők alkupozícióit az ellátási láncban többek között úgy, hogy bizonyos esetekben mentesíti őket a versenyjogi szabályok alól.
Válsághelyzetekben a piaci intézkedések finanszírozására egy új mezőgazdasági tartalékot hoznak létre éves szinten legalább 450 millió eurós büdzsével. A jelenlegi tartalék ad hoc alapon működik, az új egy állandó mechanizmus lesz.
A képviselők az uniós támogatások végső kedvezményezettjei körüli nagyobb átláthatósághoz is ragaszkodtak, elérve azt, hogy a tagállamok hozzáférhetnek majd az uniós adatbázishoz, hogy így is megakadályozzák az uniós szabályok kikerülését.
A szabályokat visszatérően megsértőket a jövőben a teljes keret 5%-a helyett akár a 10%-nak a megvonásával is sújthatják.
A most kitárgyalt megállapodást még jóvá kell hagynia az EP-nek és a Tanácsnak is (utóbbi már hétfőn ülésezik).
További információ ITT elérhető.
Forrás: www.eu-monitor.hu