Európai zöld megállapodás: a Bizottság az ökológiai termelés fellendítését célzó intézkedéseket terjeszt elő

2021. 03. 30.

A Bizottság az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési tervet terjesztett elő. A terv általános célja az ökológiai termékek előállításának és fogyasztásának ösztönzése, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25%-án ökológiai gazdálkodás valósuljon meg, továbbá hogy az ökológiai akvakultúra jelentős mértékben növekedjen.

Európai zöld megállapodás: a Bizottság az ökológiai termelés fellendítését célzó intézkedéseket terjeszt elő

Az ökológiai termelés számos fontos előnnyel jár: az ökológiai művelés alatt álló területeken mintegy 30%-kal nagyobb a biológiai sokféleség, az ökológiai gazdaságokban tartott állatok magasabb szintű állatjólétet élveznek és kevesebb antibiotikumot kapnak, az ökológiai termelők nagyobb jövedelemmel rendelkeznek és reziliensebbek, a fogyasztók pedig az uniós ökológiai logónak köszönhetően pontosan tudják, hogy mit kapnak. A cselekvési terv összhangban van az európai zöld megállapodással, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiával és a biodiverzitási stratégiával.

A cselekvési terv biztosítani kívánja a már eleve gyorsan növekvő ökológiai ágazat számára a 25%-os cél eléréséhez a megfelelő eszközöket. A terv három tengely – a fogyasztás fellendítése, a termelés növelése és az ágazat fenntarthatóságának további javítása – körül szerveződő 23 intézkedést javasol az ágazat kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása érdekében.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki az ökológiai gazdálkodás tagállami részarányának növelésére irányuló nemzeti ökológiai gazdálkodási cselekvési terveket. Jelentős különbségek állnak fenn a tagállamok között a jelenleg ökológiai művelés alatt álló mezőgazdasági területek részaránya tekintetében, amely 0,5%-tól 25% feletti mértékig terjed. A nemzeti ökológiai cselekvési tervek olyan intézkedések meghatározása révén egészítik majd ki a nemzeti KAP stratégiai terveket, amelyek túlmutatnak a mezőgazdaságon és a KAP által kínált lehetőségeken.

A fogyasztás ösztönzése

Az ökológiai termékek fogyasztásának növelése létfontosságú lesz ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelőket ösztönözze az ökológiai gazdálkodásra való átállásra, és ezáltal jövedelmezőségük és rezilienciájuk növelésére. Ebből a célból a cselekvési terv több olyan konkrét intézkedést javasol, amelynek célja a kereslet fellendítése, a fogyasztói bizalom fenntartása és az, hogy a bioélelmiszereket közelebb vigye a polgárokhoz. Ezek közé tartozik: az ökológiai termeléssel kapcsolatos tájékoztatás és kommunikáció, az ökológiai termékek fogyasztásának előmozdítása, a közbeszerzéseken keresztül a biotermékek nagyobb mértékű felhasználásának ösztönzése a közétkeztetésben, valamint a biotermékek terjesztésének fokozása az uniós iskolaétkeztetési programok keretében. Emellett intézkedések irányulnak például a csalás megelőzésére, a fogyasztói bizalom növelésére és az ökológiai termékek nyomonkövethetőségének javítására. A magánszektor is jelentős szerepet játszhat például azáltal, hogy ökológiai élelmiszerek vásárlására felhasználható „bioutalványokkal” jutalmazza a munkavállalókat.

A termelés növelése

Jelenleg az EU mezőgazdasági területének mintegy 8,5%-án folyik ökológiai gazdálkodás, a tendenciák pedig azt mutatják, hogy a jelenlegi növekedési ütem mellett az EU 2030-ra 15–18%-ot ér el. Ez a cselekvési terv biztosítja az eszköztárat ahhoz, hogy további lendülettel elérjük a 25%-ot. Miközben a cselekvési terv nagyrészt a keresleti oldal húzóhatására összpontosít, a közös agrárpolitika továbbra is az átállás támogatásának kulcsfontosságú eszköze lesz. Jelenleg a KAP mintegy 1,8%-a (7,5 milliárd euró) szolgál az ökológiai gazdálkodás támogatására. A jövőbeli KAP olyan ökorendszereket foglal magában, amelyeket a KAP-tárgyalások eredményétől függően 38–58 milliárd eurós költségvetés támogat majd a 2023–2027 közötti időszakban. Az ökorendszerek alkalmazásával fellendíthető az ökológiai gazdálkodás.

A KAP-on túl a fő eszközök közé tartoznak a következők: tájékoztató rendezvények szervezése és hálózatépítés a bevált módszerek megosztása érdekében, az egyének helyett termelők csoportjainak tanúsítása, kutatás és innováció, blokklánc és egyéb technológiák használata a nyomonkövethetőség javítására, a piaci átláthatóság növelése, a helyi és kisüzemi feldolgozás megerősítése, az élelmiszer-ellátási lánc megszervezésének támogatása és a takarmányozás javítása.

Az ökológiai termeléssel kapcsolatos tájékozottság fokozása érdekében a Bizottság évente uniós „ökológiai napot” szervez majd és az élelemiszerláncon belüli díjakat oszt ki, hogy elismerje a kiválóságot az ökológiai élelmiszerlánc valamennyi szakaszában. A Bizottság emellett ún. „biokörzetek” révén ösztönözni fogja ökológiai idegenforgalmi hálózatok fejlesztését is. A „biokörzetek” olyan területek, ahol a termelők, polgárok, idegenforgalmi szolgáltatók, szövetségek és hatóságok együttműködnek a helyi erőforrásokkal való fenntartható, ökológiai elveken és gyakorlatokon alapuló gazdálkodás érdekében.

A cselekvési terv arra is felhívja a figyelmet, hogy az ökológiai akvakultúrás termelés továbbra is viszonylag új ágazat, de jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztéséről szóló elkövetkező új uniós iránymutatás arra fogja ösztönözni a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy támogassák az ökológiai termelés növekedését ebben az ágazatban.

Jobb fenntarthatóság

Végül, a cselekvési terv célkitűzése a biogazdálkodás fenntarthatósági szempontú teljesítményének javítása is. Ennek megvalósítása érdekében az intézkedések az állatjólét javítására, az ökológiai vetőmagok rendelkezésre állásának biztosítására, az ágazat szénlábnyomának csökkentésére, valamint a műanyagok, a víz és az energia felhasználásának minimalizálására összpontosítanak.

A Bizottság emellett növelni kívánja a kutatás és innováció arányát, és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vidéki térségek területét érintő kutatási és innovációs intézkedésekre szánt költségvetés legalább 30%-át az ökológiai ágazathoz kapcsolódó vagy számára releváns témákhoz kívánja rendelni.

A Bizottság szorosan nyomon fogja követni az előrehaladást az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek részvételével folytatott éves nyomon követés, féléves eredményjelentések és félidős felülvizsgálat révén.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: „A mezőgazdaság a biológiai sokféleség csökkenésének egy fő okozója, a biológiai sokféleség csökkenése pedig nagy fenyegetést jelent a mezőgazdaságra nézve. Sürgősen helyre kell állítanunk az egyensúlyt a természethez fűződő viszonyunkban. Ezzel nem csak a termelők szembesülnek, hanem a teljes élelmiszer-ellátási lánc. Ezzel a cselekvési tervvel arra törekszünk, hogy fellendüljön az ökológiai gazdálkodás iránti igény, hogy segítsük a fogyasztókat a megalapozott döntések meghozatalában, és támogassuk az európai termelőket az átállásban. Minél több földterületet szentelünk a biogazdálkodásnak, annál jobban védjük a biológiai sokféleséget ezen a területen és a környező területeken.”

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így fogalmazott: „Az ökológiai ágazat elismerten fenntartható gyakorlatai és erőforrás-felhasználása miatt központi szerepet játszik a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában. A 25%-os ökológiai gazdálkodási cél megvalósítása érdekében biztosítanunk kell, hogy a kereslet ösztönözze az ágazat növekedését, ugyanakkor figyelembe kell vennünk az egyes tagállamok ökológiai ágazatai közötti jelentős különbségeket. Az ökológiai cselekvési terv eszközöket és ötleteket biztosít az ágazat kiegyensúlyozott növekedéséhez. A fejlődést a közös agrárpolitika, a kutatás és innováció, valamint az uniós, a nemzeti és helyi szintű kulcsszereplőkkel való szoros együttműködés fogja támogatni.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az ökológiai gazdálkodás számos előnnyel jár a környezetre nézve, hozzájárul az egészséges talajhoz, csökkenti a levegő- és vízszennyezést, és javítja a biológiai sokféleséget. Ugyanakkor, mivel az elmúlt évtizedben a kereslet gyorsabban nőtt mint a termelés, az ökológiai ágazat gazdasági haszonnal jár a szereplői számára. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó új cselekvési terv kulcsfontosságú eszköz lesz azon út kijelöléséhez, amellyel megvalósítható az ökológiai gazdálkodás alatt álló mezőgazdasági terület 25%-os részarányára és az ökológiai akvakultúra jelentős növelésére vonatkozó cél, amelyet a biodiverzitási és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia rögzít. Mindemellett a Bizottság által hamarosan elfogadásra kerülő, az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztésére irányuló új stratégiai iránymutatás elő fogja mozdítani az ökológiai akvakultúra további térnyerését.”

Háttér-információk

A cselekvési terv figyelembe veszi a 2020 szeptembere és novembere között tartott nyilvános konzultáció eredményeit, amelyre 840 válasz érkezett az érdekelt felektől és a polgároktól.

A cselekvési terv a 2020 májusában közzétett „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia keretében bejelentett kezdeményezés. E két stratégia előterjesztésére az európai zöld megállapodással összefüggésben került sor a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállás lehetővé tétele és a biológiai sokféleség csökkenését okozó fő mozgatórugók kezelése céljából.

A 2020 decemberében közzétett, a KAP stratégiai terveikkel kapcsolatban a tagállamokhoz intézett ajánlásokban a Bizottság célul tűzte ki, hogy 2030-ra az ökológiai területek aránya az EU-ban 25%-ot érjen el. A tagállamok felkérést kaptak, hogy KAP-terveikben határozzanak meg nemzeti értékeket ezzel a céllal kapcsolatban. A helyi körülményeik és szükségleteik alapján a tagállamoknak ki kell fejteniük, hogy miként tervezik elérni ezt a célt a KAP eszközeinek felhasználásával.

A Bizottság 2018-ban terjesztette elő a KAP reformjára vonatkozó javaslatait, amelyek olyan rugalmasabb, teljesítmény- és eredményalapú megközelítést vezetnek be, amely figyelembe veszi a helyi körülményeket és szükségleteket, ugyanakkor növeli az uniós szintű fenntarthatósági törekvéseket. Az új KAP kilenc célkitűzésre épül, amelyek az uniós országok KAP stratégiai terveinek alapját is képezik.

További információk ITT olvashatóak.

Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

2021. március 30.