Európa jövője: az európaiak az éghajlatváltozást tekintik az EU előtt álló legnagyobb kihívásnak

-Tíz európai fiatal közül kilenc (a 15–24 évesek 91%-a) véli úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem hozzájárulhat saját egészségének és jólétének javításához, míg az összes válaszadó 87%-a osztja ezt a véleményt.

– A válaszadók 81%-a állítja, hogy boldogan él az EU-ban.

– Az európaiak 68 %-a egyetért azzal, hogy az EU a stabilitás szigete e bizonytalan világban; 67%-uk szerint az uniós projekt jövőbeli perspektívát kínál az európai fiatalok számára.

Európa jövője

Az ifjúság európai évének kinevezett 2022-es év kezdetén e ma közzé tett felmérés rávilágít arra, hogy miként vélekednek az európai fiatalok az Európai Unió előtt álló kihívásokról, és hogy milyen kulcsszerepet játszanak az Európa jövőjéről szóló konferencián.

A ma közzétett Eurobarométer felmérés szerint a 15–24 évesek 91%-a véli úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem hozzájárulhat saját egészségének és jólétének javításához, míg az 55 éves vagy annál idősebbek 84%-a ért egyet ezzel. Majdnem minden második európai (49%) az éghajlatváltozást tekinti az EU jövője előtt álló fő globális kihívásnak. A megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az európai zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit: Az európaiak 88%-a fontosnak tartja, hogy gazdaságunkban növekedjen a megújuló energia részaránya és nagyobb legyen az energiahatékonyság, míg 80%-uk egyetért abban, hogy 2050-re Európát a világ első klímasemleges kontinensévé kell tenni, és elő kell mozdítani a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek piacának növekedését.

A válaszadók által kiemelt további globális kihívások közé tartozik az egészségügy (34%), valamint a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás (amit mintegy 30% említett).

Az összehasonlítható életszínvonal (31%) és a közös egészségügyi politika (22%) a két leghasznosabb szempont Európa jövője szempontjából. Az európaiak prioritásként nevezik meg továbbá a tagállamok közötti erősebb szolidaritást (21%) és az energiafüggetlenséget (20%).

Uniós eszközök, kihívások és értékek

Az EU előtt álló négy leggyakrabban említett kihívás között szerepelnek a társadalmi egyenlőtlenségek (36%), a munkanélküliség (32%) és a migrációs kérdések (31%). A globális kihívásokhoz hasonlóan a környezetvédelmi kérdések és az éghajlatváltozás is kiemelt helyet kap az EU előtt álló kihívások listáján. A válaszadók 32%-a említette ez utóbbi problémákat.

Az európaiak úgy vélik, hogy az EU fő értéke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság uniós tiszteletben tartása (27%), amelyet az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje követ (25%).

A válaszadók szerint a béke (49%), a véleménynyilvánítás szabadsága (47%), a társadalmi egyenlőség és szolidaritás (45%), valamint a másokkal szembeni tolerancia és nyitottság (44%) azok az értékek, amelyeket az EU – más országokhoz képest – a legjobban megtestesít.

Élet az Európai Unióban

Az európaiak túlnyomó többsége boldogan él az EU-ban (81%) és hazájában (89%), valamint elégedett a családi életével (89%).

Konferencia Európa jövőjéről

Az európaiak mintegy 43%-a véli úgy, hogy az, hogy a fiatalabb generációt is bevonják az Európa jövőjéről szóló konferenciába, azzal az előnnyel jár, hogy jobban összpontosítanak az őket érdeklő kérdésekre. A konferencián betöltött kulcsszerepük további előnye egyrészt az az energia és motiváció, amellyel hozzájárulnak a reformokhoz és a változásokhoz (ezt a válaszadók 35%-a említi), másrészt az, hogy Európa jövőjének alakításakor jobban összpontosítanak napjaink társadalmi kihívásaira (33%).

Az európai polgárok továbbra is folyamatosan érdeklődnek az Európa jövőjéről szóló konferenciához való hozzájárulás és az abban való részvétel iránt. Bár ezt legszívesebben felmérés kitöltésével tennék, amint azt az európaiak több mint fele (59%) jelezte, szinte minden második európai (46%) el tudja képzelni, hogy részt vegyen a saját szakterületét érintő összejöveteleken. Az online konzultációkon való részvétel (40%), az európai és nemzeti politikusoknak szóló ötletek és javaslatok előterjesztése (39%), valamint a konferenciához kapcsolódó európai kulturális és sporteseményeken való részvétel (39%) a polgári szerepvállalás következő legvonzóbb formái.

Az európaiak összességében az éghajlatváltozást és a környezetet (44%), az egészségügyet (40%), valamint az erősebb gazdaságot, a társadalmi igazságosságot és a foglalkoztatást (40%) tekintik a konferencia kulcsfontosságú kérdéseinek.

Egyértelmű elvárás, hogy a konferencia kézzelfogható eredményekhez vezessen. A válaszadók ugyanis aktívabban vennének részt a konferencia tevékenységeiben, ha meg lennének győződve arról, hogy részvételük tényleges hatással járna (53%).

A polgárok hangja az EU-ban

Az európaiak 90%-a egyetért azzal, hogy az Európa jövőjével kapcsolatos döntések során jobban figyelembe kellene venni az uniós polgárok véleményét. 55%-uk szerint az európai választásokon való szavazás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az uniós szintű döntéshozók meghallgassák véleményüket.

További információk:

Eurobarométer tematikus felmérés Európa jövőjéről (2022. január)

2022.január 28.

Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete