Az Európai Unió 2021. őszi gazdasági előrejelzése

Az euróövezeti növekedési ráták az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben azonosak lesznek az uniós növekedési rátával, 2023-ban pedig 2,4%-ot fognak elérni. Ez a növekedési kilátás erősen függ két tényezőtől: egyrészt a Covid19-világjárvány alakulásától, másrészt pedig attól, hogy a gazdaság újbóli megnyitását követően milyen ütemben alkalmazkodik a kínálat a kereslet terén megnyilvánuló gyors fordulathoz.

Az európai gazdaság a vártnál gyorsabban tér vissza expanzív pályára

Az éves szinten mért csaknem 14%-os GDP-növekedési ráta az EU-ban 2021 második negyedévében az ismert legmagasabb értéket érte el – olyan magas volt, mint a tavalyi év azonos időszakában, a világjárvány első hullámában tapasztalt példátlan GDP-csökkenés. Az EU gazdasági teljesítménye visszatért a világjárvány előtti szintjéhez, és 2021 harmadik negyedévében a helyreállítástól a bővülés felé mozdult el.

E bővülés hajtóereje továbbra is a belföldi kereslet marad. A munkaerőpiaci javulások és a megtakarítások előrejelzett csökkenése fenn fogja tartani a fogyasztói kiadások tartós ütemét. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása szintén fontos szerepet játszik a magán- és közberuházások fellendítésében.

Mindazonáltal új nehézségek állnak a növekedési lendület útjában. A globális ellátás szűk keresztmetszetei és zavarai rányomják bélyegüket az uniós gazdaság tevékenységére, különösen a nagymértékben integrált feldolgozóipari ágazatban. Ráadásul a 2020-as meredek esést követően az energiaárak – különösen a földgáz esetében – az elmúlt hónapban viharos ütemben növekedtek, és mára jóval meghaladják a világjárvány előtti szintet. Ez várhatóan súlyos hatással lesz a fogyasztásra és a beruházásokra.

A munkaerőpiac tovább javul

 A fogyasztókhoz kapcsolódó tevékenységek korlátozásainak lazításával jelentősen javultak az uniós munkaerőpiacok. Az év második negyedévében az EU gazdasága mintegy 1,5 millió új munkahelyet teremtett, sok munkavállaló kilépett a munkahelymegtartási programokból, és csökkent a munkanélküliségi ráta. Az EU-ban a teljes foglalkoztatottság azonban még mindig 1%-kal elmaradt a világjárvány előtti szinttől.

Azóta tovább csökkent a munkanélküliség. Augusztusban a 6,8%-os uniós munkanélküliségi ráta alig haladta meg a 2019 végén regisztrált értéket. Az előrejelzés zárónapját követően közzétett adatok szerint az szeptemberben némileg tovább csökkent. A Bizottság üzleti felmérései azt mutatják, hogy munkaerőhiány van kialakulóban, különösen a leginkább megélénkülő ágazatokban. Ez minél tovább tart, annál nagyobb a kockázata annak, hogy bérnyomás révén visszafogja a konjunktúrát és hozzájárul az inflációhoz.

Az előrejelzés szerint az EU-ban a foglalkoztatás idén 0,8%-kal, 2022-ben 1%-kal, 2023-ban pedig 0,6%-kal fog nőni. A foglalkoztatás a jövő évben várhatóan meghaladja a válság előtti szintet, és 2023-ban növekedni fog. Az előrejelzések szerint az EU-ban a munkanélküliség az idei 7,1%-ról 2022-re 6,7%-ra, 2023-ra pedig 6,5%-ra csökken. Az euróövezetben ez az arány előreláthalólag 7,9%, 7,5% és 7,3% lesz ebben a három évben.

A vártnál alacsonyabb hiány

A javuló növekedési kilátások 2021-ben a tavaszi várakozásokhoz képest alacsonyabb hiányt jeleznek. Miután az EU-ban az összesített hiány 2020-ban elérte a GDP 6,9%-át, 2021-ben marginálisan, 6,6%-ra kell csökkennie az év elején még mindig magas költségvetési támogatás miatt.

A támogatási intézkedéseknek és az automatikus stabilizátorok működésének köszönhetően, a gazdasági bővülés folytatódásával párhuzamosan az EU összesített hiánya az előrejelzések szerint 2022-ben a felére, a GDP 3,6%-ára csökken, 2023-ban pedig tovább csökken, 2,3%-ra.

Miután az EU-ban elérte a 92%-ot (az euróövezetben 99%-ot), az összesített GDP-arányos államadósság idén nagyjából stabilizálódik, majd 2022-ben csökkenni kezd, és 2023-ban eléri a GDP 89%-át (az euróövezetben 97%-át).

Az ideiglenes globális árnyomás következtében az infláció tízéves csúcsot ér el

Az éveken át tartó alacsony inflációt követően az EU-ban és számos fejlett gazdaságban a gazdasági tevékenység erőteljes újraindulását az inflációnak az előrejelzéseket meghaladó fellendülése kísérte.

Az euróövezetben az éves infláció a 2020. utolsó negyedévi –0,3%-ról 2021 harmadik negyedévében 2,8%-ra nőtt. Októberben 4,1%-os mértéket állapítottak meg: ilyen magas szintet korábban az euróövezeti inflációs adatok közzétételének 1997-es megkezdése óta csak egyszer ért el az infláció.

Az infláció erőteljes emelkedését főként az energiaárak emelkedése okozza, de a jelek szerint a világjárványt követő gazdasági kiigazítások széles köréhez is kapcsolódik, ami arra utal, hogy a jelenlegi magas szintek jórészt átmenetiek.

Az előrejelzések szerint az euróövezetben az infláció 2021-ben 2,4%-on tetőzik, majd 2022-ben 2,2%-ra, 2023-ban pedig 1,4%-ra csökken, mivel az energiaárak fokozatosan emelkedni fognak. Az EU egészét tekintve 2021-ben 2,6%-os, 2022-ben 2,5%-os, 2023-ban 1,6%-os infláció várható.

A növekedési kilátásokat övező bizonytalanság és kockázatok továbbra is nagyon magasak

Bár a világjárvány gazdasági tevékenységre gyakorolt hatása jelentősen gyengült, a Covid19-et még nem sikerült megfékezni, és a helyreállítás nagymértékben függ a járvány alakulásától, mind az EU-n belül, mind azon kívül. Tekintettel arra, hogy az esetek száma a közelmúltban sok országban megemelkedett, nem zárható ki a gazdasági tevékenységre kiható korlátozások újbóli bevezetése. Az EU-ban ez a kockázat különösen érinti a viszonylag alacsony átoltottsági aránnyal rendelkező tagállamokat.

A gazdasági kockázatok a jelenlegi ellátási korlátok és szűk keresztmetszetek potenciálisan elhúzódó hatásához is kapcsolódnak.

A növekedési kilátások fő felfelé irányuló kockázata a világjárvány okozta strukturális változások által kiváltott potenciális hatékonyságnövekedéshez és tartós termelékenységnövekedéshez kapcsolódik. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az azt kísérő strukturális reformok által ösztönzött beruházások e tekintetben kulcsfontosságúak lesznek. Összességében az előrejelzést övező kockázatok mérlege lefelé mozdult el.

Az infláció az előre jelzettnél magasabb is lehet, ha az ellátási korlátok tartósabbak, és ha a termelékenységnél nagyobb mértékű béremelkedést áthárítják a fogyasztói árakra.

A biztosi testület tagjai a következőképpen nyilatkoztak:

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök kijelentette: „Az európai gazdaság – az idei évre előrejelzett 5%-os növekedési rátával – nagy lépést tett a recesszióból való kilábalás útján. A világjárvány hatásainak enyhítésére és az oltások Unió-szerte történő előmozdítására irányuló intézkedéseink egyértelműen hozzájárultak ehhez a sikerhez. Ám nincs időnk hátradőlni: a vírus továbbra is bizonytalanságban tart minket, és számolnunk kell bizonyos kockázatokkal. Nem utolsósorban éppúgy kezelnünk kell az ellátási láncok szűk keresztmetszetét, mint az energiaárak emelkedését, amelyek számos háztartást és vállalkozást hoznak nehéz helyzetbe EU-szerte. Emellett figyelemmel kell kísérnünk az inflációt, és szükség esetén ki kell igazítanunk szakpolitikáinkat. Ahhoz, hogy a növekedési pályán maradhassunk, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében tervezett beruházások és reformok végrehajtására kell összpontosítanunk, amelyek gazdasági potenciálunkat hivatottak fellendíteni.”

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos így fogalmazott: „Az európai gazdaság a fellendüléstől eljutott a növekedésig, ám jelenleg kedvezőtlen körülményekkel kell szembenéznie. Példátlan szakpolitikai válasszal enyhítettük a Covid19 munkavállalókra és vállalkozásokra gyakorolt hatását, és a sikeres oltási kampány lehetővé tette gazdaságaink tavaszi újranyitását. Ez a növekedés megugrását eredményezte, amely a maga részéről segített államháztartásaink stabilizálásában. A NextGenerationEU eszköz támogatásával pedig a közberuházások mértéke több mint tízéves csúcsot fog elérni. E pozitív kilátásokat különösen három tényező sodorhatja veszélybe: a Covid19-esetek jelentős növekedése, leginkább súlyos formában azokon a területeken, ahol az átoltottság viszonylag alacsony; a növekvő infláció, ami túlnyomórészt az energiaárak emelkedésének tudható be; és az ellátási lánc számos szektort érintő zavarai. Továbbra is éberen kell figyelnünk, hogy megfelelően cselekedhessünk és biztosítsuk, hogy ezek a nehézségek ne téríthessék le az európai gazdaságot növekedési pályájáról.”

Háttérinformációk

Ez az előrejelzés az árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos, az október 19-i állapot szerinti technikai feltételezéseken alapul. Valamennyi egyéb beérkező adat tekintetében – ideértve a kormányzati politikákra vonatkozó feltételezéseket – az előrejelzés az október 25-ig rendelkezésre álló információkon alapul. Az előrejelzés csak a hivatalosan bejelentett és megfelelően részletezett új szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, egyébként a politika változatlanságát feltételezi.

Az Európai Bizottság minden évben két átfogó előrejelzést (tavaszi és őszi), valamint két időközi előrejelzést (téli és nyári) tesz közzé. Az időközi előrejelzések az aktuális év és a következő év éves és negyedéves GDP-jére és inflációjára terjednek ki, és valamennyi tagállamra vonatkozó, valamint uniós és euróövezeti szintű összesített adatokat tartalmaznak.

Az Európai Bizottság 2022. téli gazdasági előrejelzése aktualizálja a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseket, és azt várhatóan 2022 februárjában teszik közzé.

További információ elérhető ITT: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_5883?fbclid=IwAR2V8N_2kB569JDz6_yCXIJChzDlHVL_uuMSkhWd_8eZC84NRZSlrIIYsqk

2021. november