Az Európai Bizottság az érintett iparágakkal közösen 22 milliárd eurót ruház be új európai partnerségek létrehozásába

A partnerségek több mint 8 milliárd euróban részesülnek a Horizont Európa programból, amely az EU új kutatási és innovációs programja a 2021–2027 közötti időszakra. A beruházások teljes összege, ideértve a magánpartnerektől és az uniós tagállamoktól származó forrásokat is, közel 22 milliárd euróra rúg.

Ez a jelentős mértékű finanszírozás lehetővé teszi a partnerségek számára, hogy nagyszabású innovatív megoldásokat dolgozzanak ki például az energiaigényes és a nehezen dekarbonizálható ágazatok – többek között a szállítmányozás és az acélgyártás – kibocsátásainak kezelése, illetve az olyan innovációk kifejlesztése és piacra történő bevezetése érdekében, mint a nagy teljesítményű akkumulátorok, a fenntartható üzemanyagok, a mesterséges intelligenciát használó eszközök, az adattechnológiák és a robotika. A partnerségek keretében az erőfeszítések, az erőforrások és a beruházások nagymértékű összevonása hosszú távú pozitív hatásokat eredményezhet, fellendítheti Európa versenyképességét és technológiai szuverenitását, valamint munkahelyeket teremtő növekedést idézhet elő.

A 11 partnerség a következő:

Európai partnerség az európai nyílt tudományosadat-felhőért. Célja, hogy 2030-ra olyan nyílt és megbízható virtuális környezetet teremtsen, amely lehetővé teszi a becslések szerint 2 millió európai kutató számára a kutatási adatok határokon és tudományágakon átnyúló tárolását, megosztását és újrafelhasználását.

Európai partnerség a mesterséges intelligenciáért, az adattechnológiáért és a robotikáért. Annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia, az adattechnológia és a robotika területén elért eredmények a lehető legnagyobb haszonnal járjanak Európa számára, ez a partnerség serkenteni fogja az említett technológiák innovatív fejlesztését, elfogadását és elterjedését, ami a polgárok és a vállalkozások javát fogja szolgálni.

Európai partnerség a fotonikáért (a fényalapú technológiákért). Célja a fotonikai innovációk ütemének felgyorsítása, Európa technológiai szuverenitásának megszilárdítása, az európai gazdaság versenyképességének növelése, valamint a munkahelyek és a jólét megteremtésének hosszú távú előmozdítása.

Európai partnerség a tiszta acéltechnológiákért és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélgyártásért. A partnerség támogatja az EU vezető szerepét az acélipar szén-dioxid-semlegessé tételében, ezáltal katalizátorként szolgál más stratégiai ágazatok számára.

Európai partnerség az „Európában készült (Made in Europe)” termékekért. Ez a partnerség lesz a fenntartható európai gyártás mozgatórugója, melynek révén Európa vezető szerepet tölthet be a körforgásos gazdaság (például a hulladékmentesség), a digitális átalakulás és a klímasemleges gyártás elveinek alkalmazása által.

A „Processes4Planet” európai partnerség. Az elképzelések szerint az európai feldolgozóipar globális vezető szerepet fog betölteni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérésében, nagy hangsúlyt fektetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra, a gazdaság körforgásos jellegére (például a körforgásos központok létrehozására), illetve a versenyképességre.

Európai partnerség az emberközpontú, fenntartható épített környezetért (Built4People). A partnerség jövőbeli terveinek középpontjában a jó minőségű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energia- és erőforrás-hatékony épített környezet (például épületek és infrastruktúra) áll, amely a fenntarthatóságra történő átállás hajtóereje.

Európai partnerség a kibocsátásmentes közúti közlekedésért (2Zero). A partnerség célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel felgyorsítsa a kibocsátásmentes közúti közlekedés fejlesztését, támogatva egy klímasemleges és tiszta közúti közlekedési rendszer megteremtését.
Európai partnerség az összekapcsolt, együttműködő és automatizált mobilitásért. Célja az innovatív, összekapcsolt, együttműködő és automatizált mobilitási technológiák és szolgáltatások bevezetésének felgyorsítása.

Európai partnerség az akkumulátorokért: egy versenyképes európai ipari akkumulátor-értéklánc felé vezető út. Célja az akkumulátorokkal kapcsolatos világszínvonalú európai kutatási és innovációs ökoszisztéma támogatása, hogy a helyhez kötött és mobil alkalmazások következő generációja számára készülő akkumulátorok tervezésében és gyártásában Európa a jövőben ipari vezető szerepet tölthessen be.

Európai partnerség a kibocsátásmentes vízi közlekedésért. Célja, hogy az EU vezető szerepre tegyen szert és felgyorsítsa a tengeri és a belvízi közlekedés átalakítását annak érdekében, hogy az innovatív technológiák és üzemeltetés révén felszámolja az összes káros környezeti kibocsátást (beleértve az üvegházhatású gázok, valamint a levegő- és vízszennyező anyagok kibocsátását is).

A Bizottság a mai napon egyetértési megállapodásokat fogadott el a partnerségek elindításáról, amelyek azonnal megkezdik működésüket. Az egyetértési megállapodások ünnepélyes aláírására június 23-án, az Európai Kutatási és Innovációs Napok keretében kerül sor.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az együttműködés kulcsfontosságú az európai zöld és digitális átállás jelentette kihívások leküzdésében. A klímasemleges, körforgásos és ellenállóképesebb gazdaságra való átállás motorjai pedig a digitális technológiák. A Bizottság és az érintett iparágak által a mai napon közösen javasolt 11 partnerség jelentős forrásokat, mintegy 22 milliárd eurót mozgósít annak érdekében, hogy együttesen találjuk meg azokat a mesterséges intelligenciát, adattechnológiákat, robotikát és számos további technológiai eszközt felvonultató megoldásokat, amelyekkel elérhetjük környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainkat egy tisztább és egészségesebb jövő érdekében.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos elmondta: „Ezek a partnerségek mind a kutatási és innovációs erőforrások összevonásáról, valamint a kutatási eredményeknek a polgárok számára történő hasznos innovációkká való átalakításáról szólnak. A Horizont Európa program keretében elkötelezettek vagyunk amellett, hogy kilábaljunk az éghajlati válságból, fenntartható megoldásokat kínáljunk a főbb környezetvédelmi kihívásokra, és lendületet adjunk a fenntartható helyreállítás megteremtéséhez. Ez minden európai polgár javát szolgálja majd.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos ezt nyilatkozta: „Az új partnerségek létrejöttével Európa a globális technológiai fejlődés élvonalába kerül, kulcsfontosságú ipari kapacitásokat épít, és felpörgeti a zöld és digitális kettős átállás ütemét. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa jelentős előrehaladást érjen el a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzés és a körforgásos gazdaság felé vezető úton. Munkájuk keretében a partnerségek az Európa ipari vezető szerepének eléréséhez szükséges digitális technológiák kifejlesztésére is nagy hangsúlyt fognak fektetni.”

Háttér-információk

A tizenegy partnerség, amelyekre vonatkozóan ma egyetértési megállapodásokat fogadtak el, úgynevezett „közös programozású” európai partnerség, vagyis a Bizottság és többnyire magán-, de egyes esetekben állami partnerek között létrejövő együttműködés. A megállapodások 2021 és 2030 között lesznek hatályban, lehetővé téve, hogy a Horizont Európa legutolsó pályázati felhívásaihoz is hozzájáruljanak, és azt követően zárják le tevékenységeiket.

Az egyetértési megállapodás képezi a partnerségen belüli együttműködés alapját, mivel ez határozza meg a partnerség célkitűzéseit, a felek kötelezettségvállalásait és az irányítási struktúrát. A partnerségek információt is szolgáltatnak a Bizottság számára a Horizont Európa munkaprogramjaiba beépítendő releváns témákról. A partnerségek tevékenységeinek végrehajtása elsősorban a Horizont Európa munkaprogramjain és pályázati felhívásain keresztül valósul meg. A magánpartnerek olyan további tevékenységeket fognak kidolgozni, amelyek finanszírozása nem a Horizont Európa programon keresztül történik, de amelyek szerepelnek a partnerségek stratégiai kutatási és innovációs menetrendjeiben, és olyan kérdésekre összpontosítanak, mint a piacra történő bevezetés, a készségfejlesztés vagy a szabályozási szempontok.

Ezek a „közös programozású” európai partnerségek különböznek az összetettebb, úgynevezett „intézményesített” európai partnerségektől, ugyanakkor jól ki is egészítik azokat. Az intézményesített partnerségek a Bizottság jogalkotási javaslatán alapulnak, és „célzott végrehajtási struktúrával” rendelkeznek. Idén februárban a Bizottság 10 új, az Európai Unió, a tagállamok és/vagy az érintett iparágak részvételével megvalósuló „intézményesített” európai partnerség létrehozására tett javaslatot. A közel 10 milliárd eurós beruházással, amelyhez legalább ugyanekkora összeggel járulnak hozzá a partnerek is, az együttműködések célja a zöld, klímasemleges és digitális Európára való átállás ütemének felgyorsítása, illetve az európai ipar ellenállóbbá és versenyképesebbé tétele.

További információ elérhető ITT.

Forrás: Európai Bizottság Magyrországi Képviselete

2021. június 16.