A zöld átállás teljesen új alapokra helyezi Európa gazdaságát – de hogyan?

A javaslatcsomag – ha elfogadják – olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek éghajlatvédelmi hatása azonnal megmutatkozik, és elvezetnek 2030-ra az 55%-os kibocsátás csökkentéshez, és 2050-re Európa klímasemlegességéhez. Kibocsátásmentes autók 2035-től, a légi közlekedés szennyezésének szigorúbb szabályozása, az épületek energetikai felújítása, a megújuló energiák jobb kiaknázása, 3 milliárd új fa ültetése – néhány akció már ismert volt, de számos új elemet is megismerhettünk. Röviden bemutatjuk a zöld átállás legfontosabb elemeit.

Az éghajlatváltozás szükséges kezelése alakítja a jövő gazdaságát és társadalmát

Az éghajlatváltozás korunk legnagyobb kihívása, de ez a Bizottság megfogalmazásában lehetőség is arra, hogy Európa gazdasága új, fenntartható modellre álljon át. Ennek a gyökeres átalakulásnak a koncepcióját az európai zöld megállapodás vázolta fel.

Mind a 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re – a világon elsőként – a kontinensen megvalósítsa a klímasemlegességet. Az ehhez vezető fontos lépés, hogy az EU 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását, ahogyan azt az uniós európai klímarendelet rögzíti. (Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest eddig 24 százalékkal csökkent, miközben az EU gazdasága ugyanebben az időszakban körülbelül 60 százalékkal nőtt, függetlenítve a gazdasági növekedést a kibocsátásoktól.) A Bizottság július 14-én az angolul „Fit for 55”, magyarul „Irány az 55%!” elnevezésű csomagjában konkrét intézkedéseket terjesztett elő. Ezek mind az európai zöld megállapodás megvalósítását szolgálják, és együtt lehetővé teszik, hogy Európa 2050-re valóban klímasemlegessé váljon, azaz tevékenységeivel teljes mértékben semlegesítse üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A csomag kiemelt figyelmet szentel annak, hogy ne a szegényebb, hátrányos helyzetben lévők fizessék meg a zöld átállás árát, ehhez külön forrásokat is rendel.

A javaslatcsomag lényege, hogy a kibocsátáscsökkentésben az összes jelentős gazdasági szektornak – pl. közlekedés, építőipar, energetika – újfajta növekedési pályára állva komoly szerepet kell vállalnia. A Bizottság elképzelései szerint az ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében szükséges kibocsátáscsökkentés és a hozzá kapcsolódó gyökeres átalakulás munkahelyeket is teremt, egyben elősegíti az innovációt és a növekedést, mérsékli a külső energiafüggőséget és javítja az ellátás biztonságát. Összességében pedig javítja egészségünket és jóllétünket.

A javaslatok a következő főbb területeket érintik:

- A közlekedés fenntarthatóvá tétele mindenki számára – tiszta üzemű új autók értékesítése, valamint tisztább üzemanyagok a már forgalomban lévő autók, repülőgépek és hajók számára; az európai széndioxid-árazás (amely „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és évente csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét) kiterjesztése további ágazatokra

- Az európai energiarendszer tisztává tétele – a megújuló energia nagyobb arányú alkalmazása; új energiamegtakarítási célok; az energiaforrások éghajlatpolitikai céloknak megfelelő adóztatása

- Épületkorszerűsítés a környezetbarát életmód érdekében

- Földhasználat és erdőgazdálkodás: együttműködés a természettel bolygónk és egészségünk védelme érdekében (pl. a természetes széndioxid-elnyelők helyreállításával és telepítésével)

+ támogatás a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek az átálláshoz

A legfontosabb intézkedések és tervek röviden

A bemutatott több ezer oldalas jogalkotási csomag több mint tíz új, vagy korábban is létező, de most kiegészítésre kerülő uniós jogszabályban foglalja össze a zöld átállást biztosítani hivatott több száz intézkedést. Ezek az új jogszabályok számos szakpolitikai területet érintenek, és szorosan összefüggenek. Az alábbiakban a legjobban érintett területekhez kapcsolódó javaslatokat mutatjuk be – nagyon röviden.

1. Közlekedés

Bár az EU gazdaságának valamennyi ágazatában sürgős intézkedésekre van szükség a kibocsátás csökkentése érdekében, ez különösen fontos a közlekedésben. Ez a kevés gazdasági tevékenység egyike, ahol az elmúlt években még nőtt is a kibocsátás. A közlekedés az EU teljes kibocsátásának mintegy negyedét teszi ki, ez a legnagyobb mértékben (70 százalékban) a közúti közlekedés számlájára írható.

Ezért az Európai Bizottság ambiciózusabb célértékeket javasol az új személygépkocsik és kisteherautók CO₂-kibocsátásának csökkentésére: a személygépkocsik kibocsátását 2030-ig 55 százalékkal, a kisteherautókét 50 százalékkal kell csökkenteni, az új személygépkocsikat és kisteherautókat pedig 2035-ig teljesen kibocsátásmentessé kell tenni.

Ehhez a Bizottság biztosítani kívánja a szükséges infrastruktúra kiépítését az elektromos járművek egyszerű tölthetősége érdekében. Emellett 2026-tól a közúti közlekedésre is kiterjesztené a kibocsátáskereskedelmi rendszert, amely a szennyezés után fizetendő összegeket határoz meg, ösztönzi a tisztább üzemanyagok felhasználását, valamint tiszta technológiákba forgatja vissza a befolyó összegeket. A Bizottság a széndioxid-árazás bevezetését javasolja a légiközlekedésben és a tengerhasznosításban is, amelyek eddig mentességet élveztek ez alól.

2. Energiapolitika

Ahhoz, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2030-ig legalább 55 százalékkal lehessen csökkenteni, a megújuló energiák nagyobb arányú használatára és nagyobb energiahatékonyságra van szükség. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az uniós energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások arányának 2030-as célszámát emeljék 40 százalékra (a jelenlegi 32%-ról), ehhez új nemzeti célkitűzéseket is rendelnének. (2019-ben az EU 27 tagországában átlagosan 19,7 százalék volt a megújulók részaránya az energiafogyasztásban.) A javaslatok kiterjednek a megújuló üzemanyagok – például az iparban és a közlekedésben használt hidrogén – használatának előmozdítására is.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság az energiamegtakarítási célértékek növelését és kötelezővé tételét is javasolja, a jelenleg (nem kötelezően) kitűzött 32,5 százalékról 36-39 százalékra, amelyhez szintén új nemzeti célkitűzéseket is rendelnének.

Mindemellett a Bizottság azt is javasolja, hogy a fűtésre és a közlekedésre vonatkozó minimális adómértékeket a tagállamok igazítsák az éghajlatpolitikai célkitűzéseikhez, a társadalmi hatások enyhítésére és a kiszolgáltatott helyzetben lévők támogatására pedig biztosítsanak megfelelő forrásokat.

3. Épületkorszerűsítés

A felújítás, a meglévő lakó- és középületek korszerűsítése elengedhetetlen az épületek energiafogyasztásának mérsékléséhez. Ezzel energiát takaríthatunk meg és védelmet is biztosítunk a szélsőséges időjárás ellen. A Bizottság éppen ezért kötelezné a tagállamokat, hogy évente középületeik 3 százalékát korszerűsítsék energetikai szempontból, valamint arra, hogy 2030-ig évente 1,1 százalékponttal növeljék a megújuló energia fűtési és hűtési célú felhasználását. Emellett szintén célul tűznék ki, hogy 2030-ig az épületek legalább 49 százalékában megújuló energiát hasznosítsanak.

Az EU egy új Alappal (Szociális Klíma Alap) is támogatná az energiaszegénység által leginkább veszélyeztetett uniós polgárokat. Az összesen 72,2 milliárd eurós alap 7 éven át jelentős összegeket biztosítana épületfelújításra.

4. Földhasználat és az erdőgazdálkodás

Az EU éghajlatpolitikájának kulcsfontosságú területei ezek, hiszen a nettó nulla kibocsátás elérésében a természetes széndioxid-elnyelők (például a talaj, az erdők és az óceánok) kiemelt szerepet játszanak.

A Bizottság ezért javasolja az európai erdők, talajok, vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítását, emellett 230 millió tonnáról 310 millió tonnára növeli a természetes szénelnyelő területek által semlegesítendő szén-dioxid mennyiségét 2030-ig. Ezzel összefüggésben a Bizottság ütemtervet fogadott el hárommilliárd új fa telepítéséről is 2030-ig.

A jogalkotási csomag még számos kapcsolódó intézkedést tartalmaz (ez a grafika áttekinthetően tartalmazza az átálláshoz szükséges összes javaslatot és eszközt), az alábbi linkgyűjteményben részletesebben utána tudsz nézni az egyes szakterületekhez kapcsolódó javaslatoknak. A Bizottság után most az Európai Parlamenten és a tagállamokon a sor, hogy a javaslatokat megvizsgálják és elfogadják, erre a következő hónapoktól kerül sor.

További információ elérhető ITT.

Forrás: Europe Pont

2021. augusztus 31.