A 2021. évi EU bővítési csomag

Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Ma közzétett jelentésünkben részletesen értékeljük a Nyugat-Balkánon és Törökországban elért eredményeket, és a még hátralévő feladatokat. Fenn kell tartanunk a bővítési folyamat hitelességét. Ez egy kétirányú folyamat: az új módszertan érdemeken alapuló megközelítést alkalmaz. Nagyobb hangsúlyt fektet az olyan alapvető területeken végrehajtandó reformokra, mint a jogállamiság, az alapvető szabadságok, a gazdaság és a demokratikus intézmények működése. Partnereinknek foglalkozniuk kell ezekkel, nemcsak polgáraik érdekében, hanem azért is, hogy előrehaladjanak az uniós tagság felé vezető úton. Ennek érdekében félre kell tenniük nézeteltéréseiket, az EU-nak pedig teljesítenie kell kötelezettségvállalásait. Az EU ugyanis nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül. Itt az ideje az összefogásnak, hogy egy erősebb Európát építsünk.”

Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos az EU bővítési politikájáról szóló közleményből és éves jelentésekből álló idei csomag benyújtásakor a következőket mondta: „A bővítési politika geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe, stabilitásába, biztonságába és gazdasági növekedésébe. Ez egy érdemeken alapuló folyamat, amelyhez tényszerű és méltányos értékelést adunk, valamint egyértelmű ütemtervet kínálunk partnereink reformjainak felgyorsításához és elmélyítéséhez. Ez összhangban van felülvizsgált bővítési módszertanunkkal, ami növeli a folyamat hitelességét. A Nyugat-Balkán és Törökország számára jelentős pénzügyi támogatást nyújtunk az új Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (IPA III) keresztül. Az IPA III a fő finanszírozási forrása a Nyugat-Balkánra vonatkozó, közel 30 milliárd eurós gazdaságélénkítési és beruházási tervnek is, amely arra irányul, hogy felgyorsítsa a régió gazdasági fejlődését és az EU-hoz való közelítését, valamint a világjárványt követő hosszú távú helyreállítást.”

 Nyugat-Balkán

Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének a régióban tett közelmúltbeli látogatása, valamint a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2021. október 6-án tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó fontos üzenetet közvetített arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban van. Az EU-nak a régió melletti egyértelmű stratégiai elkötelezettsége számos kulcsfontosságú intézkedésben tükröződött, amelyek kézzelfogható előnyökkel járnak a nyugat-balkáni polgárok számára, a Covid19-válság kezelésének folyamatos támogatásától kezdve a gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében tett jelentős finanszírozási kötelezettségvállaláson át egészen a régió hosszú távú gazdasági növekedésének elősegítéséig, valamint a zöldebb, digitálisabb és innovatívabb gazdaságok felé való elmozdulásig.

Montenegró és Szerbia elfogadta a felülvizsgált módszertan alkalmazását. Montenegróval és Szerbiával 2021 júniusában tartották meg az első politikai kormányközi konferenciákat, amelyek politikai iránymutatást nyújtottak a csatlakozási folyamathoz.

A Bizottság értékelése szerint Montenegró tekintetében jelenleg biztosított az általános egyensúly a jogállamisággal foglalkozó fejezetek keretében elért eredmények és az egyes fejezetekre kiterjedő csatlakozási tárgyalások előrehaladása között. A tárgyalások további haladása szempontjából továbbra is a 23. és 24. fejezetben meghatározott időközi jogállamisági kritériumok teljesítése a prioritás. E mérföldkő elérése érdekében a hatóságoknak a gyakorlatban kell bizonyítaniuk, hogy elkötelezettek Montenegró uniós reformprogramja iránt. Montenegrónak tovább kell fokoznia a lezáratlan kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseit olyan kritikus területeken, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága és a tömegtájékoztatás szabadsága, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, ugyanakkor nem szabad az igazságügyi reform terén korábban elért eredményeket visszafordítania.

A Bizottság értékelése szerint Szerbia tekintetében jelenleg biztosított az általános egyensúly egyrészt a jogállamisággal foglalkozó fejezetek keretében és a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása terén elért eredmények, másrészt az egyes fejezetekre kiterjedő csatlakozási tárgyalások előrehaladása között. Szerbiának mindenekelőtt folytatnia kell, valamint fel kell gyorsítania és el kell mélyítenie a reformokat az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a tömegtájékoztatás szabadsága, a háborús bűncselekmények belföldi kezelése és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. A szerb hatóságoknak az idei év végéig le kell zárniuk az igazságszolgáltatás területén zajló alkotmányos reformfolyamatot. Szerbia esetében a jogállamiság és a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása felé való elmozdulás alapvető fontosságú, és meghatározó lesz a csatlakozási tárgyalások sebessége szempontjából. Szerbiának emellett fokoznia kell az Unió kül- és biztonságpolitikájával való harmonizációt. A közelmúltban történt haladás pozitív kezdeti lépés e tekintetben. A Bizottság üdvözli, hogy Szerbia teljesítette a 3. és 4. témakör megnyitásához szükséges kritériumokat. A Bizottság támogatja Szerbia azon törekvését, hogy a reformok folyamatos előrehaladása alapján a lehető leghamarabb új csatlakozási témaköröket nyissanak meg.

Albánia és Észak-Macedónia továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és mindkét ország folyamatosan halad az uniós reformok útján. Az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdése csúszik, ami kedvezőtlen hatást gyakorol az EU hitelességére. A Bulgária és Észak-Macedónia között függőben lévő kétoldalú kérdések megoldását prioritásként kell kezelni. Alapvető fontosságú, hogy az uniós tagállamok további késedelem nélkül lezárják a tárgyalási keretről folytatott megbeszéléseket, és hogy a két országgal tartandó első kormányközi konferenciákra a lehető leghamarabb, de még ez év vége előtt sor kerüljön.

Bosznia-Hercegovinában az uniós integráció stratégiai célja nem jelent meg konkrét intézkedések formájában. A politikai környezet még mindig polarizált, mivel a politikai vezetők továbbra is megosztó retorikai és nem konstruktív politikai vitákban vesznek részt, amelyek gátolták a 14 fő prioritással kapcsolatos általános haladást. Az állami intézmények blokkolása és a reformok visszafordítására irányuló felhívások komoly aggodalomra adnak okot, ami csak politikai párbeszéd útján oldható meg. Kedvezőtlen jel, hogy Bosznia-Hercegoviában markánsan csökken az uniós kül- és biztonságpolitikával való harmonizáció mértéke. Ennek ellenére sor került néhány jelentős lépésre, például Mostarban 12 év elteltével helyhatósági választásokat tartottak. Bosznia-Hercegovinának foglalkoznia kell a 14 fő prioritással, beleértve a választási és alkotmányos reformokat is, és a reformok kritikus tömegét kell végrehajtania, mielőtt a Bizottság arra irányuló ajánlást tehetne, hogy az ország tagjelölti státuszt kapjon.

Koszovóban a 2021. februári előrehozott parlamenti választások eredményeként megalakult az egyértelmű parlamenti többséget élvező új kormány. Alapvető fontosságú lesz, hogy a következő időszakban teljeskörűen és hatékonyan végrehajtsák a reformokkal kapcsolatos cselekvési tervet. A Bizottság kitart azon 2018. júliusi értékelése mellett, miszerint Koszovó teljesítette a vízumliberalizációval kapcsolatos valamennyi kritériumot, de a javaslat még mindig függőben van a Tanácsban, és azzal sürgősen foglalkozni kell.

A Szerbiával való átfogó és jogilag kötelező érvényű normalizálási megállapodás létrejötte sürgetően szükséges és alapvetően fontos ahhoz, hogy Koszovó és Szerbia tovább tudjon haladni az uniós integráció felé. Belgrádnak és Pristinának konstruktív módon részt kell vennie a Josep Borrell főképviselő/alelnök és Miroslav Lajčák, az EU különleges képviselője által elősegített párbeszédben.

Mind a hat nyugat-balkáni partner elkötelezte magát amellett, hogy az uniós szabályokra és normákra építve közös regionális piacot hoz létre, és a felmerült nehézségek leküzdésére összpontosít annak érdekében, hogy a régió polgárai és vállalkozásai élhessenek a kezdeményezésben rejlő lehetőségekkel, valamint maximalizálhassák a gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében végrehajtott beruházások előnyeit.

Törökország
Törökország az Európai Unió fontos partnere olyan közös érdeknek számító alapvető területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energiaügy és a közlekedés.

2021-ben fokozódott a Törökországgal folytatott párbeszéd és együttműködés. Az Európai Tanács ismételten kijelentette, hogy az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsen ki. Az Európai Tanács üdvözölte a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalt dezeszkalációt, amelyet fenn kell tartani. Az EU és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális állásáról szóló, 2021. márciusi közös közlemény alapján az Európai Unió készen áll arra, hogy fokozatos, arányos és visszafordítható módon megbeszéléseket folytasson Törökországgal az együttműködés több közös érdekű területen történő elmélyítése céljából. Ennek feltétele, hogy Törökország tartósan enyhítse a jelenlegi feszültségeket, vállaljon konstruktív szerepet, valamint teljesítse a meghatározott feltételeket. Az EU a nemzetközi jogot sértő egyoldalú fellépések vagy provokációk ismételt előfordulása esetén valamennyi rendelkezésére álló eszközt és lehetőséget fel fogja használni arra, hogy megvédje saját és tagállamai érdekeit. Törökországnak aktívan támogatnia kell a ciprusi kérdésnek az ENSZ keretében történő méltányos, átfogó és életképes rendezésére irányuló tárgyalásokat.

Az uniós vezetők megerősítették, hogy a jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves részét képezi. Törökország nem kezelte hitelesen a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás folyamatos romlásával kapcsolatban az EU által megfogalmazott súlyos aggályokat. Törökországnak prioritásként kell foglalkoznia e kedvezőtlen folyamat visszafordításával, és kezelnie kell a fékek és ellensúlyok rendszere működésének gyengülését a politikai rendszeren belül. A 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat továbbra is eredményeket hozott, és Törökország fontos szerepet játszott a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon zajló migráció kezelésében és a világ legnagyobb menekült népességének befogadásában. Az EU üdvözli, hogy Törökország megerősítette az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodást, és várakozással tekint a Törökországgal az európai zöld megállapodás végrehajtása érdekében folytatandó együttműködés elé.

A következő lépések:

Most a Tanácson a sor, hogy megvitassa a Bizottság mai ajánlásait és döntsön a következő lépésekről.

Háttér-információk
A jelenlegi bővítési menetrend a nyugat-balkáni országokra és Törökországra terjed ki. 

Törökországgal (2005 óta), Montenegróval (2012 óta) és Szerbiával (2014 óta) folynak csatlakozási tárgyalások. 2020 márciusában a tagállamok egyhangúlag úgy határoztak, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Bosznia-Hercegovina (uniós csatlakozási kérelmét 2016 februárjában nyújtotta be) és Koszovó (a stabilizációs és társulási megállapodás 2016 áprilisában lépett hatályba) potenciális tagjelölt.

Az uniós csatlakozási folyamat továbbra is meghatározott kritériumokon, szigorú és igazságos feltételrendszeren, valamint a saját érdemek elvén alapul. Az uniós csatlakozáshoz összetett reformokat kell végrehajtani a tagsággal járó kötelezettségek vállalása és a tagság nyújtotta számos lehetőség kihasználása érdekében. A folyamat előrehaladásához elsődleges fontosságú, hogy a tagjelölt országok valódi és fenntartható eredményeket mutassanak fel a jogállamiság, az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a biztonság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatási reform, valamint a gazdasági fejlődés és a versenyképesség kulcsfontosságú területein.

A megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés területén is további haladást kell tenniük.

Az idei bővítési csomag keretét képező jelentés a tagállamok által 2020 márciusában jóváhagyott, „A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című bizottsági közleményben meghatározott, a felülvizsgált csatlakozási módszertanra vonatkozó javaslatok további végrehajtását is szolgálja.

A felülvizsgált csatlakozási módszertan még nagyobb hangsúlyt helyez a jogállamiság, a gazdaság és a demokratikus intézmények működése, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tömegtájékoztatás szabadsága és a médiapluralizmus, valamint a közigazgatás terén végrehajtandó alapvető reformokra. Ezek továbbra is kulcsfontosságúak ahhoz, hogy felkészítsék a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölteket a tagsággal járó követelmények teljesítésére. A bővítési országok uniós integrációja szempontjából központi fontosságú az arra irányuló képességük és politikai akaratuk, hogy ezekre a reformokra összpontosítsanak és azokat előrevigyék. 

A tárgyalási fejezetek hat témakörre tagolódnak, ami lehetővé teszi a partnerekkel való szélesebb körű tematikus együttműködést. A bővítési csomag tekintetében a Bizottság jelentősebb hozzájárulást kért a tagállamoktól és konzultációt folytatott velük, a tagállamok pedig információval és szakértelemmel járultak hozzá a folyamathoz, többek között a bővítési országokban található nagykövetségeik segítségével. A 2021. évi jelentések azt is értékelik, hogy a hatóságok milyen mértékű politikai elkötelezettséget mutatnak a stratégiai célnak számító uniós csatlakozás iránt.

A szeptember 15-én elfogadott és több mint 14 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező új Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) erőteljes befektetést jelent a bővítési régió jövőjébe, és lehetővé teszi majd az EU számára, hogy biztosítsa a kulcsfontosságú politikai, intézményi, társadalmi és gazdasági reformok végrehajtásának támogatásához szükséges finanszírozást, hogy a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek megfeleljenek az uniós normáknak, és fokozatosan közelítsenek az EU szabályaihoz és politikáihoz. 

További információk elérhetőek itt: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_5275?fbclid=IwAR2QyyOZ69BgX0mc9D9vFwZnc5SsbGUkm7uCfA2SalXpzfvKG4MtidPe7pk

Forrás: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

2021. október 21.