2014-2020: a terület- és városfejlesztési projekteknél lassabb a pénzfelhasználás

Mérleget vont 2021 végén az Európai Bizottság a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló uniós strukturális és beruházási alapok (European Structural and Investment Funds – ESI) végrehajtásáról, és a még nem végleges állás szerint (a pénzek lehívására négy alap esetében 2023 végéig, a vidékfejlesztési alapnál 2025 végéig van lehetőség) a tagállamok egy évvel a hétéves költségvetési időszak lejárta után a rendelkezésükre álló keretnek átlagban még mindig csak az 57%-át hívták le az EU-kasszából. 

A 2014 és 2020-as keretköltségvetésből az EU az öt alapból 461 milliárd eurónyi pénzügyi kötelezettségvállalást tett a tagállamok felé (Nagy-Britanniát is ideértve), a nemzeti társfinanszírozással együtt és a koronavírus-járvány alatt létrehozott REACT-EU forrásokat figyelmen kívül hagyva a hét éves időszakban 640 milliárd euró összegű beruházásra volt forrás.

Ehhez képest 2021 végén uniós szinten még mindig csak 57%-nál járt a felhasználás úgy, hogy öt tagállam (Svédország, Szlovénia, Lettország, Szlovákia és Dánia) még a rendelkezésére álló pénzügyi keret felét sem hívta le a költségvetésből (magyarán ekkora összeg visszafizetésére nyújtott csak be számlát, amit ki is fizettek). Magyarországnak a 2021 végi állás szerint a keret kétharmadát (67%-át) utalták át Brüsszelből, ami az ötödik legjobb teljesítmény. Ennél csak Luxemburg, Olaszország, Finnország és Románia tart valamelyest előrébb a források lehívásában (az abszolút első Luxemburg 71%-on áll). 

A Bizottság kimutatása alapján Magyarországnak az öt alapból (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és Európai Halászati Alap) mindösszesen 25 milliárd euró áll a rendelkezésére 2014 és 2020 között úgy, hogy a tagállami társfinanszírozással együtt a beruházásokra előirányzott összeg meghaladja a 30 milliárd eurót. A keretből eddig valamivel több, mint 20 milliárd euró került különböző projektek formájában felhasználásra (kifizetés) 111%-os projekt-kiválasztási ráta mellett.  

A gyakorlatban már megszokottnak számít, hogy a programok pénzügyi végrehajtása az első években lassan és nehézkesen indul, majd aztán a projektek életciklusának vége felé fokozatosan felgyorsul. Mint a Bizottság év végi mérlegvonásában megállapítja: a 2014 és a 2020 közötti hétéves pénzügyi időszak sem volt kivétel ez alól. 

Annyira nem, hogy a kifizetések szintje 2016 végén, tehát majdnem félidőben mindössze 7%-on állt, hogy aztán 2017-ben látványosan felgyorsuljon a folyamat. Az uniós büdzséből 2020 végéig 253,8 milliárd eurót utaltak át a tagállamoknak, ami az EU által tervezett teljes keret 55 százaléka. A jelentés aláhúzza, hogy 2020-ban mindössze 4,7 millió euró volt a nettó forrásvesztés. A kohéziós politikai keretből 2020-ban szeptember végéig, azaz kilenc hónap alatt 51 milliárd eurót utaltak át a tagállamok számlájára. 

A Bizottság összegzése szerint az ESI alapok az alábbi konkrét eredményeket produkálták 2020 végéig:
-    3 millió üzleti vállalkozást támogattak kiegészítő forgótőkével
-    236 és fél ezer új munkahelyet hoztak létre
-    Több mint 359 ezer háztartás energiahatékonyságát javították
-    45 millió embert támogattak foglalkoztatási, szociális befogadási és oktatási akciókon keresztül
-    Több mint 2 millió projektet támogattak a mezőgazdaságban és vidéken
-    31 és fél ezer munkahelyet megóvtak és 4 ezer újat teremtettek a tengeri és a halászati szektorban. 

Az ESI alapokból származó források három fő célt szolgálnak. Ezek a következők:
-    Okos, fenntartható és befogadó növekedés,
-    A közigazgatás intézményi kapacitásainak megerősítése,
-    Városfejlesztés és területi együttműködés (Interreg). 

Az úgynevezett intelligens növekedést szolgáló beruházások az ESI teljes keretének nagyjából a 30%-át teszik ki. Több, mint 189 milliárd euró áll rendelkezésre a három okos célra: a kutatásra és innovációra 66 milliárd, az IT-re18 milliárd, a kkv-k versenyképességére 105 milliárd euró jut. 

A jelentés kiemeli, hogy a strukturális és beruházási alapok jelentős mértékben hozzájárulnak az európai zöldmegállapodás céljainak az eléréséhez. A fenntartható növekedésre előirányzott összeg 250,6 milliárd euró hét évre, ami a teljes allokáció 39%-a. 2020 végére 257,3 milliárd eurót, azaz a teljes keret 103%-át kötötték le a tagállamok az ilyen jellegű projektekre, a tényleges forráslehívás pedig 149 milliárd euró, vagyis a teljes keret 59%-a volt. A Bizottság számításai szerint az ESI alapok 24%-át az európai klímacélok teljesülésére fordítják. 

A befogadó (inkluzív) növekedésre a keret körülbelül 27%-a jut. 174 milliárd eurót „pántlikáztak meg” a három fő célra: fenntartható minőségi foglalkoztatás (59 milliárd EUR), szociális befogadás (68 milliárd EUR) és oktatási és szakképzés (47 milliárd EU). 

A terület- és városfejlesztésre 2014 és 2020 között 31 milliárd euró irányoztak elő az uniós büdzséből integrált területfejlesztést és fenntartható városfejlesztést célzó programokon keresztül. Mint a jelentés rámutat, a programozási időszak első éveiben ezeknek a stratégiáknak a végrehajtása is késedelmet szenvedett alapvetően két ok miatt: a stratégiák véglegesítésének elhúzódása és a decentralizált végrehajtáshoz szükséges eljárások elkészültének késlekedése miatt. 

A kohéziós politikai büdzséből 27 és fél milliárd eurót különítettek el 2020 végéig a projektekre, ami a teljes allokált keret 89 százaléka. A Bizottság adataiból kitűnik, hogy a projektek költségeinek kifizetése menetközben felgyorsult, a 2019 végi 26%-ról 2020 végére elérte a 39%-ot (12 milliárd euró), de még így is messze elmarad az ESI alapok átlagos 57%-os kifizetési rátájától. 

A jelentés kiemeli, hogy az integrált fejlesztési stratégiák keretében kiválasztott projektek 53 millió négyzetméter felújított vagy újonnan létrehozott városi közteret, 3,1 millió négyzetméter felújított vagy újépítésű középületet és 22 500 felújított épületet eredményeznek majd.

2021. január 10.

Forrás: www.eumonitor.hu