Mik azok a villámárvizek és hogyan kapcsolódnak a klímaváltozáshoz?

2023. 07. 05.

Míg a tavalyi év az aszályról szólt, idén az év első felében inkább a túl sok víz volt a jellemző, számos magyar települést sújtott villámárvíz (flash flood). A korábbi években is láthattunk már példát, de napjainkban egyre gyakrabban hallunk róla.

Mik azok a villámárvizek és hogyan kapcsolódnak a klímaváltozáshoz?

 

Talán meglepő lehet, de a téli porviharok, a hosszú nyári aszályok és hőhullámok, valamint a sártengerek és villámárvizek hasonló gyökerű jelenségek. Bár egy-egy időjárási esemény önmagában nem tudható be a klímaváltozásnak, de lassan körvonalazódik egy tendencia, ami keserű ízelítőt ad a klímamodellek előrejelzéseiben jósolt változásokból: nagyon úgy tűnik, az éghajlatváltozás keresztjét nem csak a jövő nemzedékek fogják cipelni, egyre inkább érezzük, hogy a mi vállunkat is nyomja.

A klímaváltozásnak a vízkörforgásra gyakorolt hatását rendszeresen érzékelhetjük. A körforgás gyorsul, mára a bőrünkön érezhetjük ennek jeleit: egyre ritkábbak az ország nagy területén hulló lassú, áztató esők, helyettük kis területeket öntöznek heves záporok és zivatarok, amiket hosszú, keservesen száraz időszakok követnek. A korábban hónapokra szétoszlott csapadék jelentős része néhány óra alatt, a talajba és felszín alá történő beszivárgás, vagyis érdemi hasznosulás nélkül zúdul le és folyik ki az országból, olykor óriási problémákat okozva villámárvíz formájában.

Villámárvízről beszélünk, amikor nagyon sok csapadék rövid idő alatt, kis területen, koncentráltan zúdul le hirtelen áradatot okozva. Önmagában azonban a sok csapadékból ritkán keletkezik a múlt hónapban tapasztaltakhoz fogható pusztító áradat. Az ilyen jelenségek kialakulásának kockázatát jelentősen növeli az, hogy az érintett terület domborzatának milyen a jellege – különösen a víz összegyülekezésének kedvező lejtésviszonyok, illetve a nagy szintkülönbség – és a felszínborítása. Egy katlanszerű völgy alján elhelyezkedő település, ahová a környező hegyek csapadékából származó víz lefolyik, nyilvánvalóan kitettebb a pusztító villámárvíznek, mint egy síkvidéki falu vagy város. Különösen, ha a környező domb- és hegyoldalakról a fákat, bokrokat eltávolították, netán még szintvonalakra merőleges szántás, fedetlen talaj, szőlősorok, illetve burkolt felületek is rávezetik a vizet a lakott területekre.

Egerszólát, 2019. június

 

A heves záporoknak, zivataroknak nincs ideje beszivárogni a talajba, s így a felszín alatti vízkincsünk sem kap utánpótlást. Különösen gyorsan folyik le a víz akkor, ha kiszáradt, csupasz talajfelszínre érkezik. Az intenzív csapadék eróziót okoz, magával sodorja a szerves anyagokban gazdag, jó vízmegtartó képességű termőréteget, a csupasz alapkőzet kerül a felszínre, ami szintén fokozza a lefolyást. Ez nemcsak mezőgazdasági problémákat okoz, hanem tovább rontja a beszivárgás lehetőségeit, tovább csökkenti a talaj vízmegkötő képességét, rontja a talajok szerkezetét. Számtalan további problémát okoz, ami már messze túlmutat a természetvédelmi és mezőgazdasági kérdéseken.

Míg a nagy folyóinkon bekövetkező áradatok napokkal, vagy legalább órákkal előre már jelezhetők, addig a villámárvíz érkezésére nincs idő felkészülni. Az időjárás szerencsétlen alakulására sajnos semmilyen ráhatásunk nincsen, viszont más fontos tényezőket befolyásolhatunk:

Erdőgazdálkodás, fakitermelés lehetséges nagy vágásterületek nélkül, szántóföldi művelés lehetséges a talaj forgatása, a felszín fedetlenül hagyása nélkül, szőlőművelés lehetséges lefolyásgátló akadályok és más erózióvédelmi beruházások létesítésével, és nem szükséges a városokban sem minden talpalatnyi területet leburkolni. Mindez aszályos időszakban csökkenti a területek kiszáradását, a mikroklímát kiegyenlítettebbé téve enyhíti a hőhullámok hatásait. Továbbá – segítve a beszivárgást – gyarapítja felszín alatti vízkincsünket, ezen kívül tűzvédelmi szerepet tölt be, és nem utolsó sorban mérsékli a villámárvizek pusztításának mértékét.

Klímaváltozás

A hasonlóan szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak az éghajlatváltozás durvulásával és a hidrológiai ciklus felgyorsulásával. Minél gyorsabban csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátásunkat, annál kevesebb hasonló eset lesz a következő évtizedekben. Ez persze egy nagyon lassú és áttételes folyamat, ami nem hoz azonnali eredményt, mégis fontos látni az összefüggést.

Erdők és gyepek arányának növelése villámárvíz-veszélyes felső vízgyűjtőkön

A lefolyást gyorsító szántók, szőlők és beépített-burkolt felületek esetében vagy meg kell változtatni a művelési ágat, vagy lefolyáslassító akadályokat kell elhelyezni, a talajművelés módját pedig úgy kell változtatni, hogy lehetőség szerint legyen mindig talajborítás, vagy legalább a szintvonalakkal párhuzamosan történjen a szántás. A lejtőirányú sorok és művelés gyorsítja a lefolyást, és így fokozza a villámárvíz kialakulásának kockázatát.

Vízvisszatartásra és lefolyáslassításra alapozó vízgazdálkodás

A kis vízgyűjtőkön nagy eredményt lehet elérni a lefolyáslassító, vízvisszatartó vízgazdálkodással. Erre jó példa hazánkban Püspökszilágy település, amit most – részben biztosan a lefolyáslassító rönkgátaknak és oldaltározóknak köszönhetően – elkerült a pusztítás. Püspökszilágyon a dombvidéki településeket gyakran fenyegető villámárvizek kezelésére az önkormányzat a gyorsabb vízlevezetés helyett a lefolyás lassítására és a víz megőrzésére helyezte a hangsúlyt. A patak falu feletti vízgyűjtőterületén hét helyen egy-egy szivárgó rönkgátat építettek az időszakos vízmosásokon. A kis gátak helyben kitermelt rönkfából készültek, és a céljuk, hogy felhőszakadáskor a hirtelen lezúduló vizet és a domboldal szántóiról lemosott talajt megfogják. Ezenkívül a patak alsóbb folyása mellett oldaltározót alakítottak ki, hogy megtartsák az áradások vizét a szárazabb nyári hónapokra. (https://www.youtube.com/watch?v=1TnzpVUoDUc&t=3s)

 

             

Fotó: Püspökszilágy, 2023.06.09., Mészáros Krisztián

 

Rendszerszintű változtatások kellenek a vízgyűjtők szintjén, kármentés helyett a proaktív kockázatmérséklésre kell fektetni a hangsúlyt. Mindenekelőtt a kockázatokat fokozó területhasználatokat kell felülvizsgálni, és az érintettek bevonásával átgondolt tervezés keretében, kis léptékű, rugalmasan alkalmazkodó megoldásokkal mérsékelni a veszélyeket. Bár a villámárvíz olykor elkerülhetetlen, a pusztítás gyakran jelentősen mérsékelhető gondos tervezéssel, az időjárási szélsőségekhez alkalmazkodó területhasználattal.

Vannak olyan szélsőséges csapadékesemények, amelyek elkerülhetetlenül villámárvizet okoznak. Viszont az, hogy ezek milyen gyakran következnek be és mekkora a pusztítást végeznek, nagymértékben függ attól, hogy foglalkozunk-e a fent felsoroltakkal, a megelőzéssel.

 

 

A természetes vízmegtartó megoldások típusairól, alkalmazási területeiről bővebben itt olvashat.

Hazánkban megvalósult mintaprojektekről itt talál további információkat.

Érdekes videókat is ajánlunk itt.