Kitüntetések átadása a Megyeházán 2022. 12. 16.

2023. 01. 12.

A Dr. Jakab István emlékgyűrűt és a „Heves Megyéért” kitüntető díjat is átadták a decemberi Közgyűlés ülése előtt, a megyeháza dísztermében. A Heves Megyei Közgyűlés Dr. Jakab István Emlékgyűrűt adományozott Zay Ferencnek, a Magyar Államkincstár Heves Megyei Területi Igazgatóság nyugdíjazott igazgatójának. A „Heves Megyéért” díjat Kalmár Gyuláné, nyugalmazott, gyémántdiplomás pedagógus, Dr. Ködöböcz Gábor József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, pedagógus, Szőke Sándor citeraművész, Misz József, mesterpedagógus és fizika-szaktanácsadó, valamint Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke vehetett át az ünnepi hangulatú tanácskozás elején.

Kitüntetések átadása a Megyeházán 2022. 12. 16.

 

   

Dr. Jakab István emlékgyűrű

Az emlékgyűrű adományozásának célja, hogy emléket állítson Dr. Jakab Istvánnak, a Heves Megyei Közgyűlés rendszerváltás utáni első elnökének, az országosan elismert közigazgatási szakembernek, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett Heves megye hazai és nemzetközi megismertetésében, elismertségének megteremtésében, települései fejlődésében.

 

A Heves Megyei Közgyűlés döntése értelmében idén Zay Ferenc, okleveles üzemgazdász, közgazda, bejegyzett adószakértő, szakmai főtanácsadó részesül az elismerésben! A díjra felterjesztette: Horváth László országgyűlési képviselő.

 

Zay Ferenc 1957-ben született Váraszón.  Egerben érettségizett, ezt követően a Pénzügyi Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete nappali tagozatán tanult.  1981-ben államvizsgázott. A Főiskola elvégzését követően feleségével Egerben telepedtek le, két gyermekük és négy unokájuk született. Szakmai pályáját 1981-ben Eger Város Tanácsa Pénzügyi Osztályán belső ellenőri munkakörben kezdte meg. Itt ismerte meg az intézményi ellenőrzéshez kapcsolódó feladatokat. 1984-ben az önálló jogi személyiséggel rendelkező, intézményi formában működő Eger Város Tanácsa Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet vezetésével bízták meg. Az intézmény irányításán keresztül Zay Ferenc széles körű tapasztalatot szerzett a város működési költségvetésével összefüggő tervezési, gazdálkodási, pénzügyi, valamint a városi tanács, illetve később a polgármesteri hivatal tárgyi és működési feltételeinek biztosításáért felelős gondnoksági feladatok ellátásával kapcsolatban. Zay Ferenc részese volt az egri önkormányzat rendszerváltás utáni első és máig is működő új pénzügyi rendszerének kidolgozásában. 2000. szeptember 15-étől nevezték ki a Heves Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat igazgatójává. Ezt követően a Heves Megyei Területi Államháztartási Hivatal, majd a Magyar Államkincstár Heves Megyei Területi Igazgatóságának igazgatójaként dolgozott egészen a 2022. augusztusában történt nyugállományba vonulásáig. Zay Ferenc felsővezetői és minisztériumi támogatással egységes megyei pénzügyi központot hozott létre Egerben, amire méltán lehet büszke.

A dekoncentrált szervként működő szervezet az irányításával eredményesen látta el többek között több száz Heves megyei munkahely bérszámfejtését, biztosította több ezer Heves megyei család családtámogatási ellátásának folyósítását, segítette a Heves megyei önkormányzatok, az önálló és részben önálló költségvetési szervek gazdálkodási feladatait, ellátta az arra jogosult intézmények számlavezetését, több milliárd forint értékben értékpapír forgalmazást valósított meg és pályázati tevékenységgel kapcsolatos feladatot is végzett. A Hivatal tevékenysége Zay Ferenc irányítása alatt évről-évre eredményes volt, az elvégzett munka színvonala a megyében megfelelően biztosította a szolgáltatást igénybe vevők elvárásait. Zay Ferenc alapvető vezérlő elvnek tekinti, hogy a „vezetés cselekvést jelent, nem pozíciót”, emellett fontosnak tartja Csíkszentmihályi Mihály intelmét, miszerint „Vedd komolyan, amit csinálsz, és ha felelősséget érzel iránta, jól fogod csinálni.”

 

 

Az eseményen elhangzott, hogy közel 30 éve annak, hogy Heves Megye Közgyűlése, a megye fejlődésének elősegítésében, az emberi értékek megőrzésében és gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére „Heves Megyéért” kitüntető díjat alapított.

A Közgyűlés e döntéssel is kifejezésre kívánta juttatni azok megbecsülését, akik az oktatás, a gazdaság, a kultúra, a művészeti élet, az egészségügy, a sport és a civil szféra, a közélet, a megye épített és természeti környezetének védelme és megóvása területén kiemelkedő színvonalú munkájukkal hozzájárultak megyénk jó hírnevének öregbítéséhez.

Heves Megye Közgyűlése a „Heves Megyéért” díjat adományozta Kalmár Gyuláné, nyugalmazott, hatvani gyémántdiplomás pedagógus részére. A díjra felterjesztette: Szabó Zsolt országgyűlési képviselő és Tóth Csaba, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke.

   

Kalmár Gyuláné Hatvanban született, egy háromgyermekes család legidősebb gyermekeként. Általános iskoláját Hatvanban, a középfokú óvónőképzőt Aszódon végezte, majd a felsőfokú képzést Kecskeméten folytatta. Óvodapedagógusi munkáját Hatvanban, a Vörösmarty téri óvodában kezdte meg 1961 -ben. Nyugdíjba vonulásáig, 1993-ig ez az intézmény lett a „második" otthona. Pályája végéig a vezető-helyettesi feladatokat is ellátta. Az óvodai kollektíva meghatározó személyisége volt. Mindenki kedvenc Erika óvó nénijeként sok, fiatal óvónő pályáját indította el. Munkája során folyamatosan képezte magát, több tanfolyamon vett részt, emelve szakmai munkája színvonalát.

Az óvodapedagógusi munkája mellett fontosnak tartotta a társadalmi feladok végzését is. Több ciklusban volt a Városi Tanács tagja, emellett a kollégák szakmai érdekeit képviselte a Pedagógus Szakszervezetben, hosszú éveken keresztül. Nyugdíjba vonulását követően is aktív közéleti szereplő maradt. 1994-ben lépett be a Naplemente Nyugdíjas Klub tagjai közé, ahol aztán 1996-óta elnökhelyettes és a szervezési feladatokat is ellátja. Az Életet az Életnek szervezet megyei elnökségi tagja, ahol a korosztálya érdekeit képviseli. Megalakulásától a Megyei Idősügyi Tanácsnak tagja, illetve a Vasutasok Országos Szövetségénél, a kulturális bizottság tagja. 1999-óta a Hatvani Városi Bíróság ülnökeként tevékenykedik. Aktívan éli nyugdíjas éveit, többek közt igyekszik a fiatal és idősebb generációk közötti kapcsolat erősíteni. A Nemzedékek vers- és prózamondó versenyének megvalósulása is az ő munkásságát dicséri, melynek ebben az évben volt a 20. évfordulója. Egykori szeretett óvodájával a mai napig szorosabb kapcsolatot ápol.

 

 

Heves Megye Közgyűlése a „Heves Megyéért” díjat adományozta Szőke Sándor citeraművész részére. A díjra felterjesztette: Horváth László országgyűlési képviselő.

   

Zene nélkül szabad élni, csak nem érdemes! – ez a mottója a kisnánai Szőke Sándor citeraművésznek, aki több mint négy évtizede él a zene és a hangszer bűvöletében. Asztalosként munkálkodott, mígnem 1973-ban egy ismerőse kölcsönadott neki egy citerát. Eleinte csak egy-két dallamot sikerült rajta megszólaltatnia, de kitartó gyakorlásának és kiváló hallásának, ritmusérzékének is köszönhetően mestere lett a citerázásnak. A hangszer pedig olyannyira elvarázsolta, hogy idővel ő maga készítette el citeráit. Elmondása szerint számára az az egyik legszebb ajándék, amikor aprólékos, precíz és szeretetteljes munkával a fából citera születik, melyből aztán a dallamok is előbújnak. Citeráin elsősorban népzenét, egyházi zenét játszik, tudását pedig évtizedeken keresztül örömmel és boldogan adta át a fiatalabbaknak. Generációk tanulták tőle ezt a ritka szép tudást, ő pedig büszkén emlékszik vissza tanítványaira, akik közül sokan értek el kimagasló eredményeket citeráikkal. Hazánk több pontján, de térségünkben – például otthonában, Kisnánán, valamint Gyöngyössolymoson – is oktatta a citerázás művészetét, emellett számos népdalkört és egyesületet kísért fellépéseik során citerajátékával.

Vallja, hogy a zene jóval több, mint jóleső dallam a fülnek. Szőke Sándor hiszi, s számtalanszor tapasztalta is, hogy a zene gyógyír, mely átsegít minden nehézségen; felszabadítja az elmét, gyógyítja a testet. Napjainkban is azon munkálkodik, hogy ezt a hitét átadhassa, s a zene semmihez sem fogható erejét minél többen megtapasztalhassák.

Páratlan tudását és művészetét hazánkban és határainkon túl is több elismeréssel, díjjal jutalmazták, ahol csak fellépett, szinte mindig első helyezéssel tért haza. Ő maga az Aranypáva díjra a legbüszkébb, sokan pedig rá, hiszen nemcsak élteti, de élménnyé is kovácsolja hagyományainkat.

 


Heves Megye Közgyűlése a „Heves Megyéért” díjat adományozta Dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, kritikus, esszéíró, szerkesztő részére. A díjra felterjesztette: dr. Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Rozmán Éva, a Heves Megyei Közgyűlés tagja.

 

Dr. Ködöböcz Gábor több mint három évtizede Egerben élő jeles szerző, a Kárpát-medencei és azon túl is az oszthatatlanul, lélekben szétdarabolhatatlanul integer, egyetemes magyar irodalom egészét szemmel tartó, a nemzeti sorskérdések és a legmagasabb emberi létminőségek ügyét évtizedek óta magára vállaló irodalomtörténészek, kritikusok egyik legkiválóbbja. Vallja, hogy a magyar nyelv és a belőle születő irodalom sokat tehet azért, hogy a világ otthonosabb és élhetőbb legyen. Rendkívül tágasan gazdag életműve felöleli a modern magyar irodalom, prózaművészet és sorsköltészet számtalan irányzatát; írói pályaképei, műértelmezései, verselemzései hitelesen szakszerű megközelítései a széles látókörű nemzeti identitásszemléletet, és a magas nyelvművészeti-esztétikai értéktudatot szintézisben összekapcsoló alkotásoknak és szellemi áramlatoknak. Egyetemi oktató, tanár, irodalomtudós, szerkesztő, irodalomszervező, kulturális rendezvények, konferenciák rengetegének fáradhatatlan résztvevője.

Elsősorban a kortárs életművekre helyezi a hangsúlyt, de a számára legalább olyan fontos klasszikusokról szóló esszék és tanulmányok is színesítik a palettát. Az iskola és irodalom harmonikus egységét megvalósító tanárember hiszi és vallja, hogy a költészet gyógyító, megtisztító és megtartó erővel bír; a vers segít tudatosítani a tájhoz, szülőföldhöz, közösséghez való kötődésünket. Következetesen olyan alkotókat helyez el az emlékezés és elemzés térképén - határon innen és túl -, akik szépen tudtak / tudnak magyarul, emberül. Az irántuk való, megbecsülésből táplálkozó szeretet mindegyik írásán átfénylik.

Áldozatos irodalomközvetítő, -népszerűsítő, szerkesztői munkásságának arányai is kivételesek, az általa alapított, Egerben megjelenő negyedéves Agria folyóirat a teljes Kárpát-haza és a nagyvilág magyar irodalmának legtágasabb övezeteiből meríti anyagát.

 

 

Heves Megye Közgyűlése a „Heves Megyéért” díjat adományozta Misz József, tanár, mesterpedagógus, fizika-szaktanácsadó részére. A díjra felterjesztette Dr. Pajtók Gábor, országgyűlési képviselő.

  

Misz József Egerben született, itt töltötte alap- és középfokú tanuló éveit, valamint Egerben végezte felsőfokú tanulmányainak egy részét is. 1983-ban diplomázott, az akkor még Ho Si Minh-ről elnevezett Tanárképző Főiskolán, fizika-technika szakon. Később az Eötvös Lóránd Egyetem fizika szakán, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem informatika szakán szerzett diplomát. Feleségével 1984 óta élnek a városban, két gyermekük és két unokájuk született. 

Tanári pályáját az Arlói Általános Iskolában kezdte, majd 1986-tól egészen nyugdíjba vonulásáig, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet tanára volt. Ezt követően óraadóként látta el a fizika tanítását, közép- és emelt szintű fizika érettségi felkészítéssel. Misz József kiemelten foglalkozik a tehetségazonosítással és tehetségfejlesztéssel. Iskolai, városi, megyei, regionális és országos fizikaversenyek rendszeres szervezője, lebonyolítója. Részt vett az új generációs fizika tankönyvek gyakorlati alkalmazásának bevezetésében. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem fizika tanszékének tantervi akkreditációjába bekapcsolódva, tantárgyak szakmai anyagát dolgozta ki. A Természettudományi Karon óraadó tanár volt fizika alapismeretek, műszaki fizika, műszaki ismeretek, műszaki ismeretek és gyakorlat tantárgyakból. Misz József a természettudományok népszerűsítése és a tudományos ismeretterjesztés körében rendhagyó fizika órákat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, ismeretterjesztő előadásokat tervez és tart a gyakorlóiskola Pedagógia Intézetével együttműködve, valamint a hagyományos rendezvényeken, melyeknek az egyetem Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpontja ad helyet. A fizika mindenkié, a Múzeumok Majálisa, a Múzeumok Éjszakája, a Kutatók Éjszakája, a Magyar Tudomány Ünnepe, a Föld napi tudományos események töretlen népszerűségnek örvendenek és ismertek Egerben, Heves megyében, de minden túlzás nélkül mondható, hogy országosan is. Misz József nemcsak a szakterületén, hanem a civil és közösségi életben is példaértékű tevékenységet folytat. Tagja az Egri Fertálymesteri Testületnek. Az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete elnökeként, segítő közreműködése a helyi közösség és a határon túli magyarok irányában is megmutatkozik. Nevéhez fűződik az egyesületnek a kárpátaljai, javarészt magyarok lakta, Szürte településsel, s az ottani iskolával kialakított kiváló és tevékeny kapcsolata.

 

Heves Megye Közgyűlése a „Heves Megyéért” díjat adományozta Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei elnöke részére. A díjra felterjesztette: Nyitrai Zsolt, országgyűlési képviselő.

 

 

 

Szendrei László Egerszóláton egyéni vállalkozóként gazdálkodik, ahol elsősorban tejelő tehenészettel foglalkozik, valamint egy kis sajtüzemet is üzemeltet. Iskolai végzettségei is a mezőgazdasághoz köthetőek, hiszen középiskolai tanulmányát Gyöngyösön végezte állattenyésztő szakon. Ezután Vácon végzett törzskönyvező állattenyésztő technikusként, majd munka mellett végezte el a gyöngyösi főiskolai karon az inszeminátori képzést. 2003-ban Hódmezővásárhelyen állattenyésztő szakon államvizsgázott, majd mérnöktanárként végzett.

1988-ban a Füzesabonyi Állami Gazdaság sertéstelepén kezdett dolgozni, majd a katonaság után a maklári szarvasmarhatelepen telepvezető. Ezután a Besenyőtelki Agrár Zrt. szarvasmarha- és sertéstelepein főállattenyésztő, 2007-től pedig a mai napig saját mezőgazdasági vállalkozást üzemeltet. Agrárkamarai megyei elnökként még 2018-ban céljául tűzte ki a Települési Agrárgazdasági Bizottságok megújítását, hatékony működtetését, aktívabbá tételét, a társadalmi oldal megerősítését, a különböző osztályok fölállítását és azok intenzív működtetését. Szívügye volt a szaktanácsadói hálózat és a szolgáltató központ kiépítése és működtetése. A vízstratégia kialakítása, jégkármérséklő rendszer felállítása és működtetése ugyanolyan fontos számára, mint az, hogy gazdabarát kamaraként tudjanak működni. Szintén szívügye a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program szervezése, amelyről elmondható, hogy minden évben egyre nagyobb sikerrel kerül megrendezésre Heves megyében is. Megfogalmazott célkitűzéseit következetesen, a szakma iránti alázattal és a gazdálkodók igényeit, elvárásait maradéktalanul figyelembe véve és tiszteletben tartva viszi véghez. Munkájának egyértelmű elismerése az is, hogy Heves megyében is rekord részvétellel zárult az idei agrárkamarai választás. Az eddig elvégzett munkának és a választásokon demonstrált erőnek köszönhetően pedig a jövőben még hatékonyabban tudja képviselni az ágazat és a Heves megyei gazdák érdekeit.

 

Fotó: Lénárt Márton