A Scehngeni Megállapodás 30 éve
Ma van 30 éve, hogy először végrehajtották a Schengeni Megállapodást, amely lehetővé teszi a schengeni övezeten belüli szabad mozgást. 1995-ben 7 országgal kezdődően a schengeni térség ma már több mint 450 millió embert és több mint 4 millió négyzetkilométert érint.Mivel Bulgária és Románia 2025. január 1-jén teljes körűen csatlakozott, most 29 ország van a schengeni családban. Schengen összeköti az embereket és az országokat, megkönnyítve az utazást, a munkát és a tanulást egy másik országban.
Schengen: útmutató a határok nélküli európai térséghez
Az európai integráció egyik leginkább kézzelfogható vívmánya a schengeni térségként ismert, útlevél-ellenőrzés nélküli uniós térség. Tudjon meg többet útmutatónkból.
Mi a schengeni térség?
A schengeni térség az európai projekt egyik pillére. 1995-ös létrehozása óta, amikor e térségen belül eltörölték az útlevél-ellenőrzéseket, az uniós polgárokat megilleti a szabad mozgáshoz való jog. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban bárhol élhetnek, tanulhatnak, dolgozhatnak és vonulhatnak nyugdíjba. Ezek a jogok a turisták és a vállalkozások számára is előnyösek.
Schengeni országok
Valamennyi uniós tagállam része Schengennek, kivéve Írországot, valamint Ciprust. Utóbbi a jövőben csatlakozni szeretne a schengeni övezethez.
Emellett négy EU-n kívüli ország is része a schengeni övezetnek: Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein.
Cél és előnyök
Naponta milliók épik át az EU valamelyik belső határát. A szabad mozgás a gyakorlatban más-más jogokat vonhat maga után a polgárok különböző kategóriái számára, a turistáktól a családokig.
Minden uniós polgár turistaként három hónapig tartózkodhat egy másik uniós országban érvényes útlevél vagy személyi igazolvány birtokában, sőt, másik tagállamban is élhet, és megilleti őt az a jog, hogy az adott ország állampolgáraival azonos bánásmódban részesüljön. A vállalkozóknak a letelepedési szabadságból származik előnyük, a diákok pedig az EU területén bárhol tanulhatnak.
Az EU belső határainak újbóli lezárása jelentős költségekkel járna, és 1,7 millió fő esetében akadályozhatja meg a határokon átnyúló ingázást.
A biztonság garantálása
A schengeni szabályok megszüntetik a belső határellenőrzéseket, ugyanakkor összehangolják és megerősítik a térség külső határainak védelmét. A schengeni térségen belül az emberek a határokon ellenőrzés nélkül kelhetnek át és utazhatnak az egyik országból a másikba. A nemzeti hatóságok azonban ellenőrizhetik a belső határokon vagy annak közelében az embereket abban az esetben, ha rendőrségi információk vagy tapasztalatok megkövetelik a felügyelet átmeneti fokozását.
A schengeni térség közös vízumpolitikát is magában foglal a nem uniós polgárok rövid távú tartózkodására vonatkozóan, és segíti a részt vevő államokat abban, hogy rendőrségi és igazságügyi együttműködés révén egyesítsék erőiket a bűnözés elleni küzdelemben.
1995-ös megalakulása óta a Schengeni Információs Rendszer a legszélesebb körben használt és legnagyobb információmegosztó rendszerré vált Európában a biztonság és a határigazgatás területén.Tájékoztatást nyújt a keresett vagy eltűnt személyekről, a szabályszegő nem uniós állampolgárokról és az elveszett vagy ellopott tárgyakról.
Az évek során további funkciókkal frissítették. 2023 márciusában a rendszert továbbfejlesztett információmegosztó rendszerekkel, új típusú biometrikus adatokkal, valamint az uniós ügynökségek, például az Europol hozzáférésével erősítették meg, hogy nagyobb biztonságot nyújtsanak az európaiaknak.
Bővebben arról, hogy az Europol miként készül fel jobban a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemre.
Külső és belső határok
A schengeni térségen belüli szabad mozgás korlátozása
A schengeni szabályok lehetővé teszik a belső határellenőrzések ideiglenes visszaállítását válsághelyzetekre adott válaszként. Néhány uniós tagállam biztonsági aggályokra, migrációs áramlásokra vagy a Covid19 2020-as kitörésére hivatkozva élt ezzel a rendelkezéssel.
A Parlament többször bírálta a belső határellenőrzések folytatását a schengeni övezetben, azzal érvelve, hogy ezek korlátozzák a szabad mozgást, és csak végső intézkedésként szabad engedélyezni.
A világjárvány elleni összehangolt, uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalásában arra kérte a tagállamokat, hogy a belső határellenőrzések bevezetésekor és azok időtartamának meghosszabbításakor csak szükséges és arányos intézkedéseket fogadjanak el és hangsúlyozta a schengeni szabályokhoz való visszatérés szükségességét.
2024 áprilisában az EU aktualizálta a schengeni határellenőrzési kódexet, hogy az országoknak lehetővé tegye a határellenőrzés ideiglenes, legfeljebb két évre történő visszaállítását olyan súlyos fenyegetések esetén, mint a terrorizmus vagy a nagyarányú, engedély nélküli migráció. Közegészségügyi vészhelyzet esetén az Európai Bizottság legfeljebb hat hónapra engedélyezheti az ellenőrzéseket.
A reformok emellett elősegítik a határ menti területeken folytatott rendőrségi együttműködést, és lehetővé teszik az uniós országok számára, hogy a közös járőrözések során illegális migránsokat adjanak át.
A külső határok biztosítása
A belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez elengedhetetlen a jól irányított uniós külső határ. Segít a veszélyek korai felismerésében, támogatja a legális határátlépést, és lehetővé teszi a szabad mozgást az EU-n belül. Az EU 2023-2027-es stratégiájának célja a határigazgatás megerősítése az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
A külső határok igazgatásának felelőssége megoszlik az uniós országok és az EU között. A Frontex egy uniós ügynökség, amely a nemzeti hatóságokkal együttműködve védi a határokat és küzd a határokon átnyúló bűnözés ellen. Ez az ügynökség koordinálja az európai integrált határigazgatást, és 10 000 fős személyzetet épít ki a határellenőrzés támogatására.
2024 áprilisában az EU megreformálta migrációs szabályait is, hogy a schengeni térség ellenállóbbá váljon a jövőbeli válságokkal szemben. A változtatások az ideiglenes határellenőrzések jobb irányítására és a schengeni értékelés javítására összpontosítanak, hogy az uniós országokban felmerülő problémákat gyorsan lehessen kezelni.
Kihívások és uniós válaszok
Az EU kihívásai, hogy kezelje a migrációt jelentős fejlődést eredményeztek a határigazgatási politika terén. Ez magában foglalja például olyan eszközök és ügynökségek létrehozását, mint a Schengeni Információs Rendszer, a Vízuminformációs Rendszer, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), vagy a schengeni térség külső határain egy, a be- és kilépéseket nyilvántartó rendszer bevezetése.
A Parlament 2021 júliusában elfogadott állásfoglalásában jóváhagyta a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) 2021–2027 közötti időszakra szóló megújított költségvetését, amelyet 9,88 milliárd euróra emeltek. Az alap hozzájárul a közös menekültügyi politika erősítéséhez, a legális migráció fejlesztéséhez a tagállami igényeknek megfelelően, támogatja a harmadik országbeli állampolgárok integrációját, valamint küzd az illegális migráció ellen. Arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy igazságosabban osszák meg a menekültek és menedékkérők befogadásának felelősségét.
A határokon átnyúló fenyegetések, például a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés kezelésére összpontosítva pedig szorosan együttműködik az új Belső Biztonsági Alappal (ISF). Az 1,9 milliárd eurós költségvetésű ISF-et szintén 2021 júliusában hagyta jóvá a Parlament.
Azokat az utazókat, akiknek nem kell vízummal rendelkezniük a schengeni térségbe való beutazáshoz, a jövőben az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) segítségével az EU-ba érkezésük előtt át kell vizsgálni. Ez azt a célt szolgálja, hogy még az EU-ba való belépésük előtt leleplezzék a bűnözőket, a terroristákat és minden más, kockázatot jelentő személyt. Az Etias várhatóan 2025 közepétől kezdi meg működését.
További információ: https://www.europarl.europa.eu/topics/hu/article/20190612STO54307/schengen-utmutato-a-hatarok-nelkuli-europai-terseghez
Forrás: www.europarl.europa.eu