A Bizottság a mesterséges intelligenciára vonatkozó ambiciózus cselekvési tervvel kijelöli Európa vezető szerepét a mesterséges intelligencia területén
A mesterséges intelligencia (MI) globális vezetőjévé válás a közelmútban elindított MI-kontinens cselekvési terv célja. Amint azt Ursula von der Leyen elnök a 2025 februárjában Párizsban megrendezett, mesterséges intelligenciával kapcsolatos cselekvési csúcstalálkozón kifejtette, ez az ambiciózus kezdeményezés arra irányul, hogy Európa erős hagyományos iparágait és kivételes tehetségbázisát a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció és gyorsulás erőteljes motorjaivá alakítsa át.
A mesterséges intelligencia terén a vezető szerepért folytatott verseny még korántsem ért véget. Az élvonalbeli alapmodellektől a speciális MI-alkalmazásokig az MI-környezet dinamikus az EU-ban. Ezt a kutatás, a kialakulóban lévő technológiák, valamint az induló és a növekvő innovatív vállalkozások virágzó ökoszisztémája vezérli. A mesterségesintelligencia-kontinensre vonatkozó cselekvési terv öt fő pillér köré szerveződő intézkedések és szakpolitikák révén növelni fogja az Európai Unió mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációs képességeit:
Nagyszabású MI-adat- és számítástechnikai infrastruktúra kiépítése
A Bizottság mesterségesintelligencia-gyárak hálózatával fogja megerősíteni Európa mesterségesintelligencia- és szuper-számítástechnikai infrastruktúráját. Ezek közül 13 gyárat már telepítenek Európa világelső szuperszámítógépei köré. Támogatni fogják a mesterséges intelligenciával foglalkozó uniós induló vállalkozásokat, az ipart és a kutatókat a mesterségesintelligencia-modellek és -alkalmazások kifejlesztésében.
A versenyképességi iránytűben bejelentetteknek megfelelően az EU segíteni fogja a mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárak létrehozását is. Ezek olyan nagyméretű létesítmények lesznek, amelyek mintegy 100 000 korszerű MI-chippel vannak felszerelve, ami négyszer több, mint a jelenlegi MI-gyárak. Hatalmas számítási teljesítményt és adatközpontokat fognak integrálni, hogy példátlan léptékű összetett mesterségesintelligencia-modelleket képezzenek és fejlesszenek ki. A mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyárak vezető szerepet fognak betölteni a mesterségesintelligencia-modellek következő hullámában, és fenn fogják tartani az EU stratégiai autonómiáját a kritikus ipari ágazatokban és a tudományban, ami állami és magánberuházásokat igényel. A mai napon pályázati felhívást teszünk közzé az érdeklődő konzorciumok számára.
A gigagyárakba irányuló magánberuházásokat tovább fogja ösztönözni az InvestAI, amely 20 milliárd EUR összegű beruházást fog mozgósítani legfeljebb öt mesterséges intelligenciával foglalkozó gigagyár számára Unió-szerte.
A számításifelhő-kapacitásba és az adatközpontokba történő magánszektorbeli beruházások ösztönzése érdekében a Bizottság javaslatot fog tenni a számításifelhő- és mesterségesintelligencia-fejlesztésről szóló jogszabályra is. A cél az, hogy a következő öt-hét évben legalább háromszorosára nőjön az EU adatközpont-kapacitása, kiemelten kezelve a rendkívül fenntartható adatközpontokat.
A nagyméretű és jó minőségű adatokhoz való hozzáférés javítása
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció előmozdításához nagy mennyiségű, jó minőségű adathoz való hozzáférésre is szükség van. A cselekvési terv fontos eleme az adatlaboratóriumok létrehozása, amelyek a mesterségesintelligencia-gyárak különböző forrásaiból származó nagy, kiváló minőségű adatmennyiségeket gyűjtenek össze és kezelnek. 2025-ben átfogó adatuniós stratégia indul annak érdekében, hogy létrejöjjön az adatok valódi belső piaca, amely bővítheti a mesterségesintelligencia-megoldásokat.
Algoritmusok fejlesztése és a mesterséges intelligencia alkalmazásának előmozdítása a stratégiai uniós ágazatokban
A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek ellenére az EU-ban a vállalatoknak csak 13,5%-a alkalmaz mesterséges intelligenciát. A Bizottság az elkövetkező hónapokban elindítja a mesterségesintelligencia-stratégia alkalmazását annak érdekében, hogy testre szabott mesterségesintelligencia-megoldásokat fejlesszen ki, fokozza azok ipari felhasználását és teljes körű elfogadását az uniós stratégiai köz- és magánszektorban. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai innovációs infrastruktúra, beleértve különösen a mesterségesintelligencia-gyárakat és az európai digitális innovációs központokat, fontos szerepet fog játszani ebben a stratégiában.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek és tehetségek megerősítése
A mesterséges intelligenciával foglalkozó tehetségek iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében a Bizottság elő fogja segíteni a magasan képzett mesterségesintelligencia-szakértők és kutatók nemzetközi toborzását olyan kezdeményezések révén, mint a tehetségbázis, a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések („MSCA Choose Europe”) és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek közelgő akadémiája által kínált mesterségesintelligencia-ösztöndíjak. Ezek az intézkedések hozzá fognak járulni a mesterségesintelligencia-ágazatban dolgozó magasan képzett nem uniós munkavállalók jogszerű migrációs útvonalaihoz, és vissza fogják vonzani Európába a mesterséges intelligenciával foglalkozó legjobb európai kutatókat és szakértőket. Emellett oktatási és képzési programokat fog kidolgozni a mesterséges intelligenciával és a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kulcsfontosságú ágazatokban, előkészítve a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek következő generációját, és támogatva a munkavállalók továbbképzését és átképzését.
A szabályozás egyszerűsítése
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály növeli a polgárok technológiába vetett bizalmát, és jogbiztonságot nyújt a befektetőknek és a vállalkozóknak ahhoz, hogy Európa-szerte bővítsék és alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. A Bizottság elindítja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát is, hogy segítse a vállalkozásokat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálynak való megfelelésben. Központi kapcsolattartó pontként és csomópontként szolgál majd a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatos tájékoztatáshoz és iránymutatáshoz.
Következő lépések
Ezzel a cselekvési tervvel a Bizottság a mai napon két, 2025. június 4-ig tartó nyilvános konzultációt indít az MI-kontinensre vonatkozó cselekvési terv kezdeményezéseinek további alakítása érdekében.
Nyilvános konzultáció, amelynek keretében valamennyi érdekelt fél megoszthatja véleményét a felhőalapú számítástechnikáról és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabályról
Nyilvános konzultáció a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az érdekelt felek prioritásainak, a mesterséges intelligencia elterjedésével kapcsolatos kihívásoknak, valamint a javasolt megoldások és szakpolitikai megközelítések relevanciájának azonosítása érdekében, beleértve a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály zökkenőmentes és egyszerű alkalmazását biztosító további intézkedéseket is.
Májusban megkezdődik az adatunióra vonatkozó stratégiáról szóló harmadik nyilvános konzultáció.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság párbeszédet fog szervezni az ipar képviselőivel és a közszférával a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia kidolgozásának elősegítése érdekében. Ezek a párbeszédek a nyilvános konzultációkkal együtt azonosítani fogják a mesterségesintelligencia-technológiák egyes ágazatokban történő bevezetésében rejlő kiaknázatlan lehetőségek releváns példáit, azok jelenlegi integrációját az üzleti és termelési folyamatokba, valamint az ezen ágazatokon és a tágabb gazdaságon belüli növekedési lehetőségeket.
Háttér
2024. augusztus 1-jén hatályba lépett a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, és 2025. február 4-én közzétették a tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat. 2024. január 24-én a Bizottság intézkedéscsomagot indított annak érdekében, hogy támogassa az európai induló vállalkozásokat és kkv-kat a megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésében. 2024. július 9-én hatályba lépett az EuroHPC közös vállalkozásról szóló módosított rendelet, amely lehetővé tette mesterségesintelligencia-gyárak létrehozását. 2024. december 10-én hét konzorciumot választottak ki mesterségesintelligencia-gyárak létrehozására, majd 2025. március 12-én hat további konzorciumot választottak ki. A mesterséges intelligenciával foglalkozó, 2025. február 11-i párizsi csúcstalálkozón Ursula von der Leyen elnök bejelentette az InvestAI kezdeményezést, amelynek célja, hogy Európa-szerte 200 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson a mesterséges intelligencia területén.
További információ: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_25_1013