2025. tavaszi gazdasági előrejelzés: Mérsékelt növekedés a globális gazdasági bizonytalanság közepette

A Bizottság 2025. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a reál-GDP 2025-ben 1,1 %-kal nő az EU-ban és 0,9 %-kal az euróövezetben, nagyjából ugyanolyan ütemben, mint 2024-ben. 2026-ban a növekedés várhatóan 1,5%-ra gyorsul az EU-ban és 1,4%-ra az euróövezetben. A teljes infláció az euróövezetben a 2024-es 2,4%-ról 2025-ben átlagosan 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,7%-ra lassul. Az EU-ban az infláció hasonló dinamikát fog követni a 2024-es valamivel magasabb szintről, amely 2026-ban éppen csak 2% alá esik. 

Romlott kilátások, de reziliens gazdaság

 
2024 utolsó negyedévébenaz EU gazdasága a vártnál erősebb, 0,4 %-os növekedést könyvelt el, nagyrészt az erőteljes belső keresletnek köszönhetően. Ez a pozitív lendület 2025 első negyedévében is folytatódott, az előzetes adatok 0,3 %-os reál-GDP-növekedést jeleznek. 
A mai előrejelzésben a növekedési kilátások jelentősen lefelé módosulnak. Ez nagyrészt a gyengülő globális kereskedelmi kilátásoknak és a nagyobb kereskedelempolitikai bizonytalanságnak tudható be. 

A tavaszi előrejelzés a kereskedelmi tarifákkal kapcsolatos bizonyos feltételezéseken alapul. Az USA által az EU-ból és gyakorlatilag az összes többi kereskedelmi partnertől importált árukra kivetett vámok a modellben az április 9-én alkalmazott szint 10 %-án maradtak, kivéve az acélra, az alumíniumra és a személygépkocsikra kivetett magasabb vámokat (25 %), valamint az egyes termékekre (gyógyszeripar és mikroprocesszorok) vonatkozó vámmentességeket. Az Egyesült Államok és Kína közötti kétoldalú vámtarifák a feltételezések szerint alacsonyabbak voltak az április 9-én alkalmazottnál, de elég magasak voltak ahhoz, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kétoldalú árukereskedelem jelentős csökkenéséhez vezessenek. A Kína és az Egyesült Államok által végül május 12-én elfogadott vámtarifák alacsonyabbnak bizonyultak a feltételezettnél, de még mindig elég magasak ahhoz, hogy ne érvénytelenítsék az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatra vonatkozó feltételezést. 

Az EU-n kívüli globális növekedés az előrejelzések szerint 2025-ben és 2026-ban egyaránt 3,2 % lesz, szemben a 2024 őszén előre jelzett 3,6 %-os aránnyal. Ez a lefelé történő módosítás nagyrészt az Egyesült Államok és Kína gyengülő kilátásait tükrözi. A globális kereskedelem lassulása még erőteljesebb. 

Következésképpen az uniós export idén várhatóan csak 0,7 %-kal nő, és az áruexport újbóli zsugorodását részben ellensúlyozza a szolgáltatások exportjának rezilienciája, mivel azokat kevésbé érintik a kereskedelmi feszültségek. 2026-ban az export növekedése várhatóan 2,1%-ra gyorsul. 
A bizonytalanság, sokkal inkább, mint a vámok, nyomást gyakorol a belső keresletre. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2024-es 1,8 %-os zsugorodását követően a beruházások mérsékelt fellendülése várható. Ez az ősszel vártnál visszafogottabb, mivel az alacsonyabb általános aktivitás csökkenti a tőkeszükségletet. Eközben akereskedelmi feszültségekre adott volatilis piaci válasz szigorodó hatást gyakorol a finanszírozási feltételekre. A jelenlegi előrejelzések szerint a beruházások 2025-ben 1,5 %-kal növekednek, 2026-ban pedig tovább gyorsulnak 2,4 %-ra. Ezt a gyorsulást az infrastruktúra- és a K+F-beruházások – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásnak köszönhetően –, valamint a lakásépítés terén bekövetkezett fordulat vezérli. 2026-ban várhatóan a berendezésekbe történő beruházások is élénkülni fognak. 

Ami a magánfogyasztást illeti, a növekedés az ősszel előre jelzettnél valamivel erőteljesebb lesz, 2025-ben 1,5 %-ot, 2026-ban pedig 1,6 %-ot ér el. Ez nagyrészt a 2024-es erőteljesebb növekedési lendületnek és a gyorsan csökkenő inflációs nyomással összefüggésben még mindig reziliens munkaerőpiacnak tudható be. A megnövekedett megtakarítások azonban továbbra is korlátozzák a fogyasztás dinamikáját. 

A munkaerőpiac továbbra is stabil, a reálbérek javulnak 

2024-ben a foglalkoztatás folyamatos bővülése 1,7 millió új munkahelyet teremtett az uniós gazdaságban, így új rekordot ért el az uniós munkahelyek száma tekintetében. A szerény gazdasági növekedés ellenére a foglalkoztatás az előrejelzési időszak végére várhatóan további 2 millió munkahellyel bővül. A munkanélküliségi ráta 2026-ra várhatóan új, történelmi mélypontra, 5,7 %-ra csökken. 

Miután 2024-ben 5,3 %-kal bővült, a nominális bérnövekedés 2025-ben és 2026-ban lassulni fog. A munkavállalók továbbra is profitálnak a reálbérek emelkedéséből, és várhatóan teljes mértékben visszanyerik az elmúlt években elvesztett vásárlóerőt, amelyet az infláció emelkedése okozott. 

Tovább csökken az infláció 

A folyamatban lévő dezinflációs folyamat, amely 2022 végén kezdődött, várhatóan folyamatosan előrehalad. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) inflációja – miután 2024-ben 2,4%-ra mérséklődött – az előrejelzések szerint az euroövezetben már 2025-ben eléri az EKB 2%-os célját, 2026-ban pedig tovább csökken. 

Az energiahordozók árai 2024 ősze óta jelentősen csökkentek, és várhatóan folytatják csökkenő pályájukat. Hasonlóképpen, a megerősített eurónak is hozzá kell járulnia a dezinflációs nyomáshoz. 

Kismértékben növekednek a hiányok 

Miután 2024-ben 3,2 %-ra csökkent, az EU államháztartási hiánya az előrejelzések szerint 2025-ben 3,3 %-ra nő, és 2026-ban ezen a szinten marad. 
A GDP-arányos államadósság négyéves viszonylag gyors csökkenést követően 2025-ben várhatóan eléri a 83,2 %-ot, 2026-ban pedig a 84,5 %-ot uniós szinten. 

Fokozott bizonytalanság a globális kereskedelmi feszültségek közepette 

A kilátások kockázatai lefelé mutatnak. A globális kereskedelem további széttöredezettsége mérsékelheti a GDP növekedését és újra felerősítheti az inflációs nyomást. Az éghajlattalkapcsolatos katasztrófák is gyakoribbak, és továbbra is a növekedés lefelé mutató kockázatának tartós forrását jelentik. 
Másrészt az EU és az USA közötti kereskedelmi feszültségek további enyhülése vagy az EU más országokkal folytatott kereskedelmének gyorsabb bővítése – többek között új szabadkereskedelmi megállapodások révén – fenntarthatja az EU növekedését. A védelmi kiadások növelése szintén pozitívan járulhatna hozzá. A versenyképesség fokozását célzó reformok – például az egységes piac elmélyítése és a megtakarítások és beruházások uniójának előmozdítása – előmozdítása, valamint egy ambiciózus egyszerűsítési menetrend végrehajtása tovább erősítheti az uniós gazdaság rezilienciáját. 

Háttér 

Ez az előrejelzés azárfolyamokra, kamatlábakraés nyersanyagárakra vonatkozó, április25-i állapot szerinti technikai feltételezéseken alapul. Az összes többi beérkező adat esetében, beleértve a kormányzati politikákra vonatkozó feltételezéseket is, ez az előrejelzésaz április30-ig bezárólag rendelkezésre álló információkat veszi figyelembe. Amennyiben nem jelentenek be és nem határoznak meg megfelelő részletességgel új politikákat, az előrejelzések nem feltételeznek szakpolitikai változásokat. 
Az Európai Bizottság minden évben két gazdasági előrejelzést tesz közzé (tavaszi és őszi), amelyek az összes uniós tagállamra, tagjelölt országra, EFTA-országra és más jelentős fejlett és feltörekvő piacgazdaságokra vonatkozó gazdasági mutatók széles körét fedik le. 
Az Európai Bizottság 2025. őszi gazdasági előrejelzése aktualizálni fogja az ebben a kiadványban szereplő előrejelzéseket, és várhatóan 2025 novemberében kerül bemutatásra. 

További információ: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_25_1248

Forrás: Európai Bizottság Magyaarországi Képviselete