15
jan 2014
Nyomtatás

2013. december végén a Kormány határozatot hozott a recski „rézérc”, valamint „nemes- és színesfémérc” védnevű bányatelkek újrahasznosíthatóságának vizsgálatáról. Ebben azzal a feladattal bízza meg a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy többek között a bányászati, környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási előírásokat, a gazdaságossági, a foglalkoztatási, és műszaki szempontokat figyelembe véve gondoskodjon megvalósíthatósági tanulmány készítéséről, valamint az ásványvagyon-értékelés aktualizálásáról.

 

Ennek határideje 2014. április 30-a. Ezen dokumentum alapján - várhatóan június 30-ig - készül majd el az a kormányelőterjesztés, amely a bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit és feltételeit tartalmazza.

A múlt héten Horváth László kormánymegbízott, a település országgyűlési képviselője és Németh Lászlóné nemzetgazdasági miniszter asszony - az állami vagyon felügyeletéért és a bányászati ügyekért felelős miniszter - személyesen egyeztetett az üggyel kapcsolatosan, melynek eredményeként a miniszter asszony felkérte Horváth Lászlót a kormányhatározatot előkészítő munkacsoportban való részvételre.

Recsk több mint 150 év bányászati tudást halmozott fel. A településen 1852-ben kezdődtek meg a kutató és bányászati munkák, miután a közelben egy felszíni kutatás során termésréz került elő. Különböző gazdasági problémák miatt a recski bányászat idejekorán hanyatlani kezdett. 1900-tól némi fellendülés volt tapasztalható, miután aranyban gazdag pirites érctesteket fedeztek fel. A ’70-es években mintegy 1300 ember dolgozott a recski bányában, ám az akkor hatalmas lendülettel megindult mélyszinti ércesedés nagyobb léptékű fejlesztése nem valósult meg. 2000-ben a bányát elárasztásos technológiával ideiglenesen lezárták, újraindítására több privatizációs kísérlet is kudarcban fulladt. Az újranyitásra irányuló érdemi lépések ez idáig - az elmúlt közel másfél évtizedben - nem történtek.

 

2014. január 14.

Forrás: Heves Megyei Kormányhivatal

Fotó: Gál Gábor