2019 december 06, péntek
Főoldal  //  Európai Információs Pont  //  Szuperbaktériumok: az utolsó esély a fellépésre
21
nov 2019
PDF
Nyomtatás
E-mail

Virginia Woolf szerint „az ősz a lélek évszaka”. És mennyire igaza volt ebben: az ősz színeiben való gyönyörködés elmélyülésre késztet mindenkit. Sajnos azonban nemcsak a szép erdei séták időszaka ez, hanem a betegségeké is, amelyeket gyorsan terjedő, kiemelten fertőző baktériumok és vírusok okoznak.

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos és Kato Katsunobu, japán egészségügyi, munkaügyi és jóléti miniszter közös nyilatkozata:


Sokan csak legyintenek erre, gondolván, hogy egy kis megfázásból nem kell nagy ügyet csinálni. Nagyobbat nem is tévedhetnének – számos kórokozó ugyanis oly mértékben ellenállóvá vált, hogy az antibiotikumok egyre több esetben nem használnak ellenük. Ezeket az antimikrobiális szerekkel szemben ellenálló baktériumokat nevezzük multirezisztens baktériumoknak vagy közkeletű nevükön „szuperbaktériumoknak”.

Világszerte évente 700 ezer ember hal meg az antimikrobiális rezisztencia okozta megbetegedések miatt, ugyanannyi, mint a globális veszélyt jelentő egyéb fertőző betegségek következtében. A legveszélyeztetettebbek az újszülöttek, a kisgyermekek és az idősek. Az uniós tagállamok és Japán is büszkén vallják, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárokra, ezért az antimikrobiális rezisztencia kapcsán sem ülhetünk ölbe tett kézzel. Nem várhatunk tovább, sürgősen cselekednünk kell.

A G20-csoport egészségügyi minisztereinek okayamai találkozóján fontos kötelezettségvállalások születtek. Azonban pontosan tudjuk, hogy az antimikrobiális rezisztencia összetett kérdését az egészségügyi miniszterek sem tudják egyedül megoldani. Az intézkedéseket az úgynevezett globális egészségszemlélet szellemében kell meghozni, amely szerint a humán- és az állategészségügy, valamint a környezet egészsége nem választható el egymástól.

Japánban 2016-ban nemzeti cselekvési tervet vezettek be, és mára tapasztalhatjuk is e több ágazatra kiterjedő megközelítés eredményeit. 2013 és 2018 között például 11%-kal sikerült csökkenteni az antimikrobiális szerek humán felhasználását, ami többek között annak köszönhető, hogy iránymutatást tettek közzé az antibiotikumok körültekintő alkalmazásáról, illetve arra ösztönözték a gyermekorvosokat, hogy kerüljék az antibiotikumok fölösleges használatát. Emellett több ázsiai ország érdeklődik a japán felügyeleti rendszer iránt, amely lehetővé teszi az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta kórházi fertőzések korai felismerését.

Az EU szintén a globális egészségszemlélet jegyében dolgozott ki cselekvési tervet az antimikrobiális rezisztenciával szembeni fellépéshez, amelynek eredményei már kézzelfoghatók, és amely keretet biztosít a megelőző és védelmi intézkedésekhez. Ezenkívül az állatgyógyászati készítményekre és gyógyszeres takarmányokra vonatkozó új uniós jogszabályok szintén szigorú intézkedéseket vezettek be az antimikrobiális rezisztencia leküzdése érdekében. A 2017-ben elfogadott uniós iránymutatások pedig – az állatgyógyászati készítményekre vonatkozóan 2015-ben elfogadott iránymutatásokhoz hasonlóan – az antimikrobiális szerek megfontolt alkalmazását támogatják a humán gyógyászatban.

Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésének kulcsa, hogy csak valóban szükséges esetben használjunk antibiotikumokat. Helyettük ugyanis számos esetben az oltások, az egyre fejlettebb diagnosztika és az alternatív gyógymódok is megoldást jelenthetnek. Az oltásokkal csökkentjük a fertőzések előfordulásának esélyét, ily módon kevesebbszer kell antibiotikumokat használnunk. Mától egyesült erővel kell fellépnünk, mivel az antimikrobiális rezisztencia globális probléma. A baktériumokat nem állítják meg az országhatárok vagy a vízumelőírások. Ezért kiállunk a nemzetközi együttműködés hálózatainak továbbfejlesztése mellett. Ha tétlenül nézzük tovább az antimikrobiális rezisztencia erősödését, az világszerte tragikus következményekkel járhat: 2050-re akár évi 10 millió halálesetet és globális szinten 100 billió eurónyi gazdasági veszteséget okozhat. Jövőnk biztonsága érdekében ezért egyre nagyobb szerepet kell kapniuk az olyan globális partnerségeknek, amilyen a Japán és az EU között létrejött együttműködés.

A körültekintő antibiotikum-használat 2019. évi világhetének kezdetén az EU és Japán nevében megerősítjük vállalásunkat, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása és a jövő generációinak a szuperbaktériumokkal szembeni megóvása érdekében.

2019. novemebr 21. Forrás: ec.europa.eu

 

Elérhetőségek

Cím: H-3300, Eger, Kossuth L. u. 9.

Telefon: + 36 36 521 310

Email: kabinet@hevesmegye.hu

Fax: + 36 36 411 106

Europe Direct: +36 36 521 480

GPS: 47.900766 / 20.378265

 

A Heves Megyei Önkormányzat hivatalos
honlapjával kapcsolatos általános
adatvédelmi tájékoztatót innen töltheti le.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

FacebookYoutube

Településeink

Településeink

Eseménynaptár

Hírlevél feliratkozás

Név:*
E-mail cím:*